Money Management Can Boost Gamblers' Profit

Commentary by Joe Saumarez-Smith

April 18 (Bloomberg) -- One of the most important elements of successful gambling is managing your money effectively. I know a lot of excellent handicappers who are regularly close to broke because they don't know how to handle their cash sensibly.

Good money management has many parallels with trading in financial markets. The first rule is to separate your gambling cash from what you use for everyday living. You're not likely to make good decisions if you have to choose between paying rent and having $500 on a horse (or in shares of a subprime mortgage lender).

I suggest keeping a separate bank account for gambling and only dip into it at preset levels of profitability. Otherwise you could find yourself buying a new car with your winnings, only to have to sell it at a loss three weeks later to cover your wagering debts.

The second rule is to not risk too much of your bankroll on any one event. This is the mistake that most bettors make early in their career, particularly if they have a relatively small bankroll.

Let's say you are at college and you learn that your basketball team's players are in the hospital with food poisoning, six hours before tip off. The bookies haven't shifted their line on the game, suggesting they don't have access to the information you do. What percentage of your $1,000 bankroll should you risk? When I ask this question of novice bettors, the answer is usually somewhere between 40 percent and 100 percent.

While I agree that this is an exceptional circumstance, conventional bankroll management theories suggest you shouldn't risk more than 5 percent of your total bankroll.

Spreading Risk

The theory is similar to portfolio theory used in fund management, in that you should spread your risk across multiple investments to avoid being wiped out by a disaster in any one of them.

In this college hoops game, you do have information that gives you an edge over the bookies, but there are risks: the rival team could see it as more of a practice game and underperform, or your team's secondary players might take it as their big chance to shine.

There are different schools of thought about what percentage of your funds you should risk.

One of the most popular is having a level stake on every bet. So, if your bankroll is $10,000, you should always bet 1 percent of it, or $100 per event. You then adjust this up and down every $1,000, so if you get your bankroll up to $11,000 then you bet $110 per event and if it falls to $9,000 you bet $90 per event.

This is perhaps the most conservative bankroll management method and the reduction of your stake as you lose money means it takes longer to wipe out your cash, however unlucky you are.

Point Scale

I personally like something a little more aggressive, so I try to stick to a rule where I assess the strength of my bets on a scale of one to five. With a bankroll of $10,000 a one point bet would be 1 percent of the bankroll, or $100, and a five point bet would be 5 percent of the bankroll, or $500. I would rarely have a five-point bet and would expect to have a two-point bet perhaps twice a week.

Novice bettors tend to bet too often and have perhaps 20 bets a weekend. That means they would be risking a large percentage of their bankroll each week, probably too aggressive a model.

When I am having a bad streak I reduce my stakes still further. It is hard mentally to deal with a slump and human instinct is to bet bigger to recover the losses. Chasing your losses, whether in sports betting or in financial markets, can have disastrous consequences and a far wiser strategy is to take a break or restrict the amounts you are risking until you are back in your groove.

Mathematical Model

Another way to allocate your bets, used by mathematically inclined bettors, is the Kelly criterion. A complex formula specifies what percentage of your bankroll you should risk for any given event to maximize growth in the long run.

For details, I recommend William Poundstone's book, ``Fortune's Formula: The Untold Story of the Scientific Betting System That Beat the Casinos and Wall Street.'' Or you can search the Internet for the original paper by Bell Laboratories physicist John Larry Kelly Jr. It has transformed some gamblers' lives.

If you gamble with any degree of seriousness and don't think about bankroll management then you are likely to be poorer for it. It won't make you a winning player but the discipline it instils increases your chances markedly.

(Joe Saumarez-Smith is chief executive officer of Sports Gaming, a U.K. management consulting firm to the gaming industry. He also owns European online bingo companies and odds comparison Web sites. The opinions expressed are his own.)

To contact the writer of this column: Joe Saumarez-Smith at jssmith15@bloomberg.net

Gap stratégia

A daytraderek fontos szerepet töltenek be a piaci likviditás biztosításában: ők azok, akik napon belül kereskednek, azaz nem hagynak pozíciót másnapra. Ez a sajátosság egyfelől előnyös, mert nincsenek kitéve a piaczárás utáni hírek "árromboló" hatásának, viszont hátrányos, mivel a hagyományos trendkövetést, (vagy a trend elleni játékot) mint stratégiát nem lehet alkalmazni.

Speciálisan a napon belüli játékosok kedvence a "gap" stratégia, amely hosszú távon elég jó eredményeket produkál. Nyitó gap-ről akkor beszélünk, ha a nyitóár előző napi maximumárnál magasabb, illetve ha az előző napi minimumárhoz képest alacsonyabb:

A történelmi adatsor vizsgálata alapján kimutatható, hogy ha a nyitó gap után az ár mozgása fordulatot vesz, és áttöri az előző napi minimumot/maximumot, akkor a a kialakult trend nem törik meg:

A minta gyakori ismétlődése tipikus érzelmi reakciókkal magyarázható. Az előző napi záróárhoz képesti alacsonyabb nyitás pánikszerű eladási hullámot vált ki. Amikor azonban az eladók elfogynak, a vevők kerülnek túlsúlyba, és a kialakuló trendhez egyre többen kapcsolódnak.. A nap elején eladók folyamatosan tudatára ébrednek, hogy tévedtek, és a (vissza)vásárlásaikkal még tovább gerjesztik az emelkedést.
Hasonló okok játszanak szerepet a magasabb nyitó gap esetén. Az örömittas vevők, illetve a pánikszerűen záró short játékosok ideiglenesen feljebb tornásszák az árat, azonban a vételi erő hanyatlásával az eladók kerülnek a túlsúlyba és trendfordulást eredményeznek. Az egyre csökkenő árakat végül a vételi pozíciót zárók erősítik meg véglegesen.
A stratégia fontos része a megfelelő védelem a nagy veszteségek elkerülése érdekében. Az intelligens spekuláns valószínűségekben, és nem "biztos tétek"-ben gondolkozik, ezért létfontosságú a stop-lossok kijelölése. A stop-loss helye az a pont, ahol az ármozgás már nem valószínűsíti a minta kialakulását. A jelen stratégia esetén ez a hely az előző napi minimum/maximum szint:

A nyitó gap-ekre alapuló rendszerek konzisztens nyereséget biztosítanak, de a gyakorlati használatuk további mély elemzést igényel. A brókeri költségek bekalkulálása reálisabb képet nyújt a várható profitról; a pozíció nyitás kritériuma is alapos kutatást kíván (milyen mértékű áttörés tekinthető nyitási jelzésnek); valamint nem szabad megfeledkezni a megbízás pontatlanságából származó veszteségről (slippage) sem.
A stratégiát kockázatmentesen kipróbálhatod a tőzsdejátékunkon.

Moving avarage

A technikai elemzés eszköztára igen széles, az egyik legnagyobb csoportját azonban a statisztikai módszereken alapuló vizsgálatok képezik. A statisztikai módszerek egyik legegyszerűbb fajtái a mozgóátlagok, melyek segítségével meghatározható az adott papír árfolyamának, vagy index értékének a trendje, s megállapíthatóak a vételi és eladási jelzések is. Alábbi írásunkban a mozgóátlag lényegét foglaljuk össze, s ismertetjük a módszer előnyeit, hátrányait, valamint felhasználási lehetőségeit.

Egyszerűsége és kevés kiinduló feltételezése miatt a mozgóátlagolású trendszámítást gyakran használják a fő tendencia felismeréséhez, valamint a vételi és eladási jelzések felismeréséhez.

De mit is jelent a mozgóátlagolás?

A statisztikai értelmezés szerint a mozgóátlagolású trendszámítás lényege, hogy az idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk hozzá trendértéket, hogy átlagoljuk az idősor t-edik elemének bizonyos környezetében lévő elemeket. Ahogyan tehát a megválasztott periódus halad előre, a legrégebbi adatok mindig kiesnek a mozgóátlagból, és helyükre a legfrissebb adat kerül.

Ha tehát a trend számításánál a t-edik elem előtt és után álló elemet vonjuk be a trendbe, azaz a környezetet 1-nek választjuk, akkor a mozgóátlag számítása a következő módon történik:

ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk.

Ebből pedig már egyértelműen következik, hogy a mozgó átlagoknak van egy igen lényeges tulajdonsága, mégpedig az, hogy nem lehet minden egyes elemhez mozgóátlagot számítani, így a megfigyelt idősor eleje és vége elvész.

Ez a formula a legegyszerűbb mozgóátlagolású trendet határozza meg, mely a lehető legegyszerűbben simítja ki az idősort, a t mozgatásával pedig biztosítjuk azt, hogy az alaptendencia megmaradjon. Minél jobban növeljük az átlag számításánál a tagok nagyságát, annál rövidebb lesz a kapott trend, és így természetesen a tendencia felismerése is nehezebb lesz.

A tőzsdei gyakorlatban azonban a mozgóátlagokat nem úgy számítják, hogy a kiválasztott adat környezetében végzik az átlagolást, hanem a kiválasztott adat előtti adatokra, így nem veszik el annyi darab mozgóátlagunk, mint a választott periódus fele. Az átlag számítása tehát nem centrikus, hanem visszatekintő.

A mozgóátlag tehát ebben az esetben is folyamatosan változik az árak változásának hatására, de mindig először az adott részvény, vagy index értéke változik, s csak ezt követően módosul a mozgóátlag értéke, így a mozgóátlag mindig utólag "mond valamit".

A mozgóátlagok fajtái

A mozgóátlagok fajtái
A mozgóátlagnak a 3 legismertebb fajtája a következő: egyszerű (vagy aritmetikai), exponenciális, és súlyozott. A mozgóátlagok természetesen nem csak a záróárakra számíthatóak, hanem a nyitó, maximum és minimum árakra is, de használatosak a mozgóátlagok mozgóátlagainak a számításai is.

A fenti módszerek közötti különbség a súlyozásban van, az egyszerű mozgóátlag minden egyes elemet egyforma súllyal vesz figyelembe, az exponenciális és a súlyozott pedig a frissebb adatokat nagyobb súllyal értékeli.

Egyszerű mozgóátlag (Moving Average-Simple Formula)
Az adatsor egyszerű számtani átlaga, ahol azonban -amint azt már fentebb említettünk-, nem szabad elfelejteni, hogy az egyszerű mozgóátlag késve követi a folyamatokat, így a trend megváltozását is késve jelzi. Mivel miden adatot egyforma súllyal vesz figyelembe, nem számol azzal a ténnyel, hogy a frissebb adatok jelentősége nagyobb.
A napok megválasztását illetően annyit érdemes még megjegyezni, hogy kevesebb nap megválasztása esetén a mozgóátlag gyorsabban és érzékenyebben reagál a változásokra.

Exponenciális mozgóátlag (Moving Average-Exponential Formula)
Ebben az esetben a frissebb adatot nagyobb súllyal kívánjuk figyelembe venni, ezért a számítása a következő módszerrel történik:

(Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%))

Súlyozott mozgóátlag (Moving Average-Weighted)
Ebben az esetben a legutolsó adatokat nagyobb hangsúllyal szeretnénk figyelembe venni, míg a régebbieket kisebb súllyal, így az egyes adatokat súlyokat szorozzuk meg, a kapott értékeket összeadjuk, majd a súlyok összegével elosztjuk.
A kapott mozgóátlagok érzékenyebbek az újabb adatokra, mint az egyszerű mozgóátlag estében, így gyorsabban mutatja a trendfordulókat.

Vételi és eladási jelzések

A befektetőket legjobban érdeklő kérdés természetesen, hogy mikor mutat vételi, és mikor eladási jelzést a mozgóátlag.

Árfolyam - mozgóátlag keresztezése
A vételi jelzést akkor kapjuk meg, amikor a részvény árfolyama a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig pont az ellenkező esetben, vagyis amikor az árfolyam fentről metszi a mozgóátlagot. A mozgóátlag-árfolyamgörbe keresztezést illetően a leggyakrabban a 20, 50 és 200 periódusra vonatkozó egyszerű mozgóátlagot figyelik a befektetők. Minél hosszabb periódusú mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés.

Napi grafikon esetén a 200 napos mozgóátlag áttörését minden befektető árgus szemekkel figyeli, hiszen ez utóbbi esetben, azonkívül, hogy kereskedési szignálokat kap a befektető, a fennálló trenddel kapcsolatosan is fontos megerősítést kapunk. A wall-street-i mondás szerint a medvék a 200 napos mozgóátlag alatt laknak, még a bikák felette. A Nasdaq index következő grafikonja jól mutatja a 200 napos egyszerű mozgóátlag áttörésének fontosságát.

Klikk a képre!

Két mozgóátlag használata
Az előbbi használatnál gyorsabb jelzéseket kap a befektető, ha két mozgóátlagot kombinál, az egyiket rövidebb, a másikat pedig hosszabb időszakra számítva. Amennyiben a kisebb periódusú mozgóátlag lentről metszi a másikat, és az árfolyam e fölött a pont fölött helyezkedik el, akkor érdemes vásárolni, ellenkező esetben (rövidebb periódusú fentről metszi a másikat, és az árfolyam ez alatt van) pedig eladni. Erősebbek a jelzések abban az esetben, ha a metszéspont után mindkét mozgóátlag ugyanabban az irányban halad.

Az OTP grafikonján a 30 és 50 napos mozgóátlagok keresztezése megbízható jelzéseket adott az elmúlt egy évben. Egyben a grafikon jól mutatja a mozgóátlagokon alapuló stratégiák legnagyobb buktatóit is, miszerint ha oldalazik az árfolyam, a mozgóátlagok keresztezése folyamosan fals jelsédeket ad. A sávos kereskedés az OTP grafikonján 2007 szeptembere és novembere között az egy téves vételi jelzést eredményezett esetünkben.

Klikk a képre!

A mozgóátlag keresztezéseken alapuló kereskedési stratégia rövid távon, napon belüli grafikonok esetében is gyümölcsöző lehet, mint az a BUX 60 perces grafikonján is látható, ahol egy 10 és 13 periódusos egyszerű mozgóátlagokat használtunk.

Klikk a képre!

Periódus megválasztása
A periódus számának megválasztása sem egyszerű kérdés, hiszen az attól függ, hogy mekkora trendet szeretnénk meglovagolni. Értelemszerűen a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb számot kell választanunk, és fordítva. Túl hosszú periódust használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig minden kis apró változásra nagyon érzékenyen reagál, így a módszer elveszti lényegét, a trendek meghatározását.

A szakemberek többsége a következő intervallumokat adják a helyes érték megválasztásához:
rövid táv: 5-15 periódus
középtáv: 20-60 periódus
hosszútáv: 100-200 periódus

Érdemes-e használni?
Hiányosságai (trendfordulók késői jelzése, veszteségek okozása) miatt, általában nem kizárólagos elemzési eszközként használatosak a mozgóátlagok, hanem elsősorban más elemzési technikákkal egyidejűleg, más módszerek által adott jelzések igazolására, megerősítésére szolgálhatnak.

A forgalom - volume

Nem mellékes a helyes befektetési döntés meghozatalához az árfolyamon kívül a forgalom alakulása sem, melyet általában figyelmen kívül hagynak a technikai indikátorok. Az alábbiakban azonban egy olyan eszközt mutatunk be, mely elsősorban a forgalom alakulásának nyomon követésével segít a befektetési döntéskor. Az indikátor legfontosabb tulajdonságainak, számítási módjának, valamint vételi és eladási jelzéseinek ismertetése után természetesen kitérünk a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójának a használatára is.

On Balance Volume (OBV)

Az On Balance Volume (OBV) megalkotása Joe Granville nevéhez fűződik, aki agy olyan monemtum indikátort keresett, mely kapcsolatot teremt az árfolyam és a forgalom alakulása között.

Az On Balance Volume indikátor azt mutatja meg, hogy hogyan áramlik ki és be a forgalom az adott részvény piacáról, illetve piacába. Lényegét legkönnyebben számítási módján keresztül lehet megfogni.

Számítása
Ha az adott napon az instrumentum záró ára magasabb, mint az előző napi záróár, azaz árfolyam emelkedés történt, akkor az On Balance Volume a következőképpen számítandó:

OBV = előző napi OBV + adott napi forgalom (darab).

Ellenkező esetben pedig, ha az adott napon az instrumentum záró ára alacsonyabb, mint az előző napi záróár, azaz árfolyam csökkenés történt, akkor az On Balance Volume a következőképpen számítandó:

OBV = előző napi OBV - adott napi forgalom (darab).

Ha a részvény árfolyama nem változik az előző napi záróárhoz képest, akkor pedig:

OBV = előző napi OBV.

Vétel vagy eladás?
Az OBV alapfeltevése az, hogy változása előre jelzi az árfolyam változását. A teória szerint a befektetők pénze abba az instrumentumba áramlik, melynek OBV-ja emelkedik, és amikor a befektetők nagy része rátalál a papírra, mind az árfolyam, mind pedig az OBV tovább fog emelkedni.

Amennyiben a részvény árfolyamának mozgása megelőzi az OBV mozgását, azaz felfelé ívelő piacon az OBV emelkedése nélkül növekszik, vagy korábban emelkedik mint az OBV, illetve zuhanó piacon az OBV csökkenése nélkül, vagy az előtt süllyed, akkor az azt jelenti, hogy:

- a bika piac elérte csúcspontját, vagy
- a medve piac elérte mélypontját.

Ha az OBV emelkedő, vagy csökkenő trendben van, és hasonlóképpen viselkedik az árfolyam is, az a jelenlegi trend folytatódását jelzi előre. Ha azonban az OBV trendje megtörik, és ezzel egyidejűleg az árfolyam trendje is hasonlóképpen viselkedik, akkor a tendencia fordulása valószínűsíthető.

A trend megváltozását jelezheti az is, ha az OBV felfelé vagy lefelé ívelő tendenciája ingadozóvá válik, azaz nem mutat egyértelmű irányt, és ez legalább három napig fennáll.

On Balance Volume Weighted

Az On Balance Volume Weighted az On Balance Volume-hoz hasonló indikátor (amint azt a neve is mutatja), mely az árfolyam és a forgalom között teremet kapcsolatot. A különbség a kettő között az, hogy míg az On Balance Volume az árfolyam elmozdulás iránya alapján vonja ki vagy adja hozzá az előző napi OBV-hoz az adott napi forgalmat, addig az On Balance Volume Weighted a százalékos árfolyam változással szorozza az adott napi árfolyamot, mielőtt azt hozzáadná az előző napi On Balance Volume Weighted értékhez.

Képletben:

OBVW = előző napi OBVW + {adott napi forgalom (darab)}*árfolyam változás(%).

Az indikátorok használata
Mind az On Balance Volume, mind pedig az ON Balance Volume Weighted a függvények között található a portoflio.hu interaktív grafikon rajzolójában. Aktiválásához nem kell semmiféle paramétert megadni, egyszerűen csak a hozzáad, majd pedig a bezár gombra kell klikkelni, és az árfolyam grafikon alá berajzolódik a kiválasztott indikátor.

Fibonacci

Egy igen elterjedt és közkedvelt eszköz a technikai elemzés eszköztárában a Fibonacci számok alkalmazása, mely azon túl, hogy könnyen és egyszerűen használható, egyértelmű támasz és ellenállási szinteket jelül ki. Alábbi írásunkban a számsorozat hátterével és tőzsdei alkalmazásával foglalkozunk, és a módszer hasznosságát igazolandó bemutatunk néhány példát is.

Egy kis történelem

A Fibonacci számok története igen messzire nyúlik vissza. A XII.-XIII. században élt olasz matematikus, Leonardo Fibonacci nevéhez fűződnek a számok, amint arra a nevéből is lehet következtetni. A matematikai szakkönyvek szerint Fibonacci az egyiptomi piramisok tanulmányozásakor fedezte fel az a számsorozatot, amely azóta is a matematikus nevét viseli. Egyes források szerint azonban Fibonacci ezt a számsorozatot a házinyulak szaporodása során figyelte meg, s tapasztalata szerint egy házinyúl párból egy év alatt 233 pár ivadék származik.

Publikációját Liber Abaci, azaz a Számsorozat Könyve címmel jelentette meg, s benne nem csak elméleti gondolatait vázolta fel, hanem számelméletének számos gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatta. A számsorozat első tőzsde alkalmazásáról azonban nem áll rendelkezésre túl sok információ.

A számsorozat képzése
A szorozat képzése nem túl bonyolult, ám annál érdekesebb. A számok meghatározása úgy történik, hogy az első tagot 1-nek vesszük, majd ezt követően a sorozat következő tagját az azt megelőző két szám összegeként kapjuk. Tehát a sorozat tagjai a következők lesznek:

1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, stb.

Mindazonáltal a Fibonacci számok több érdekességet mutatnak. Ha ugyanis elosztjuk a számokat a sorozat következő elemével, akkor a hányados egy konstans szám, 0.618 felé konvergál, ha a nagyobbal osztjuk el a kisebbet, akkor pedig a hányados 1.1618 felé konvergál. (A két szám a technikai elemzésben használt Fibonacci szintek tárgyalásakor még visszaköszön.)

Ez a szám ismerős lehet sokak számára, hiszen ezt az arányt már az ókori görögök is ismerték, és aranymetszésnek, korábban pedig "isteni aránynak" hívták. Az aranymetszés arányai megdöbbentő módon a természetben és az emberi alkotásokban számtalan helyen megtalálhatóak (virágok alakjai, az A/4-es papírlap oldalainak aránya, növények levelei, pálmafák ágai, a csigavonal arányai, athéni Parthenón, New York.-i ENSZ Palota, kártyák alakjai, az emberi test köldök feletti és alatti része, egyesek szerint a női mellek elhelyezkedése a felsőtesten, stb.).

Az aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két szakasz közötti arány pontosan megegyezik az egyenes és a nagyobbik szakasz arányával. A két szakasz arányát a matematikában f-vel jelölik.

Sokak szerint a Fibonacci számok segítségével sokféle dolgot lehet előre jelezni, különösen a tőzsde területén.

A Fibonacci számok tőzsdei használata

A Fibonacci számokkal kapcsolatban négy elképzelés vált ismerté a tőzsdei használatban, melyek alapvetően csak az ábrázolás tekintetében térnek el egymástól. Mind a négy típus esetén az egyes Fibonacci szintek támasz és ellenállási szintet jelentenek, illetve a meghatározó szintek elérésének idejére vonatkozóan adnak jelzést (Fibonacci időzóna). A négy típus a következők:
-Fibonacci vonalak;
-Fibonacci ívek;
-Fibonacci legyezők;
-Fibonacci időzónák.

Ezek közül a módszerek közül a leginkább elterjedt a legnagyobb népszerűségnek örvendő a Fibonacci vonalak, melyet a grafikon két extrém pontja közé húzott segédegyenessel rajzolható meg. A kapott Fibonacci szintek legtöbb esetben támasz, illetve ellenállási szintként viselkednek.

A Fibonacci vonalak grafikonba való berajzolásához két pont közé kell behúzni egy segédvonalat. Általában egy lokális mélypont és csúcspont közé szokták ezt a segédvonalat berajzolni. Amennyiben a piac egy emelkedő hullám után lefelé tart, és a Fibonacci szintek felhasználásával szeretnénk az esetleges fordulópontokat meghatározni, akkor a 100%-os vonalat a lokális mélyponthoz illesztjük, még a 0%-os vonalat a lokális csúcstól indítjuk, mint azt a következő BUX napi grafikonon is láthatjuk. Az ábrán látható Fibonacci vonalak közül a 38,2 illetve a 61,8%-os szintek képezik a meghatározó ellenállásokat, különösen az utóbbi. A BUX esetében a 2007 augusztusi zuhanásnak a 61,8%-os Fibonacci szint vetett véget, és a támasz megfordította az árfolyamot.

Klikk a képre!

Emelkedő árfolyamok esetén, amikor az árfolyam már áttörte a meghatározó ellenállásokat, akkor a Fibonacci szintek segítségével célárfolyamot, illetve fontos ellenállási szintet határozhatunk meg. A Synergon grafikon esetében a 161,8%-os Fibonacci vonalak képezték az erős ellenállást, ami megfordította a papír árfolyamát.

Klikk a képre!

Termesztésen a Fibonacci szintek nem tekinthetőek betonfalnak, amiket az árfolyam nem tud áttörni, csupán meghatározó szintekről beszélünk, amelyek elérése esetén nem árt felkészülni a fordulóra.

A Fibonacci számokat a gyakorlati életben számos előrejelzésre használják, így alkalmazhatónak bizonyulnak a tőzsdei pszichológiai folyamatok előrejelzésére is. Mindenesetre sokan úgy tartják, hogy a Fibonacci számok tőzsdei használata esetén amolyan tyúk-tojás problémáról van szó, azaz nem tudni, hogy azért működnek a támasz és ellenállási szintek, mert mindenki figyeli őket, tehát önmagukat beteljesítő jóslatként értelmezhetők, vagy pedig egyszerűen a mindennapi életben megfigyelhető törvényszerűségeket írnak-e le. A befektetők szempontjából azonban az a lényeg, hogy a Fibonacci szintek működnek, ezért célszerű folyamatosan figyelni őket.

Williams %R

A Larry Williams által kifejlesztett Williams %R egy momentum indikátor, amely működését tekintve szinte megegyezik a Stochastic indikátoréval, pontosabban annak gyors változatával, azaz a Fast Stochastic-al. A Williams %R különösen népszerű a túladott és túlvett szintek azonosításában. Az indikátort általában rövidebb, pár napos időtávban gondolkodó, vagy akár napon belüli ügyleteket folytató befektetők használják.

Az indikátor a 0-tól -100-ig terjedő zárt skálán mozog, a 0 és -20 közötti tartományt a túlvett, még a -80 és -100 közötti zónát a túladott tartománynak nevezzük. A Williams %R a záróárat méri a megelőző periódus maximumához illetve minimumához. Működését tekintve, ha a az adott termék árfolyam -napi grafikon esetében- a napi kereskedési sáv felső részén zár, akkor az indikátor a felső 0 szint felé mozdul, még ha a kereskedési sáv alsó részén zár az árfolyam, akkor a -100-as szint felé leng ki az indikátor. Ha a záróár egyben az indikátor által vizsgált időszak maximuma is, akkor az indikátor a maximális 0 értéket fogja felvenni, még az adott periódus minimumán történő zárás -100-as indikátor értéket eredményez.


A Williams %R számítása:
%R = ("n" periódus maximuma - záróár)/ ("n" periódus maximuma - "n" periódus minimuma) *-100

Az indikátort leggyakrabban 14 periódusos beállítással használják, mind napi, heti, vagy akár napon belüli grafikon esetében is.

A Williams indikátor használata
A túladott és túlvett tartományokkal kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy emelkedő trendben az indikátor akár hosszabb ideig is a túladott tartományba maradhat, még hosszabb csökkenő trend esetén ugyan ez igaz a túladott zónára. Miután a részvény túladottá vagy túlvetté válik, az Williams indikátort használó befektető kivár a megerősítésig, amit az -50-es szint áttörése eredményez.

Az indikátor másik használata szerint azonosítjuk a piacon a középtávú trendet (jellemzően 6 héttől 9 hónapig tart) és a trend irányába veszünk fel pozíciókat. Emelkedő trend esetén vételi pozíciót veszünk fel, ha a részvény túladott, még medve piacon az indikátor túlvett tartományára fókuszálunk.

A következő grafikonon, a csökkenő trend hátán lovagoló OTP részvény esetében ez utóbbira láthatunk jó példát, hiszen a részvény "túlvetté" válása kiváló eladási lehetőséget teremetett a Williams-et követő befektetők számára 1997 decemberében.

Klikk a képre!

Az MACD indikátor

Az MACD (moving average convergence divergence) az egyik legegyszerűbb trend követő indikátorunk, amely az 1960-as debütálása óta nagy népszerűségre tett szert, így technikai elemzésekben szinte mindig a grafikonok alatt találjuk. Az MACD viszonylag későn ad jelezést a befektetőknek, viszont az indikátor szignáljai megbízható kereskedési jelnek számítanak. Használata során segít a trend felismerésében, illetve annak megerősítését is szolgálja.

Mit mutat az indikátor:

Az MACD három mozgóátlag mozgását tükrözi. Maga az indikátor két, jellemzően 12 és 26 napos exponenciális mozgóátlag (EMA) különbözete, amit kiegészít egy szignálvonal is, amely az előzőekben kalkulált MACD 9 napos exponenciális mozgóátlaga. Minél rövidebb átlagokat használunk, annál érzékenyebb lesz az indikátor, és annál hamarabb reagál a piaci változásokra. Az előbb említett 12-26-9-es beállításon kívül népszerű még a 8-17-9-es paraméter is.

Az MACD-t alkotó két exponenciális mozgóátlag (EMA) közül a 12 napos (kék vonal) a gyorsabb, még a 26 napos a lassabb (piros vonal). A mozgóátlagokon alapuló kereskedési stratégiákban nagy jelentőségű a két átlag kereszteződése. Ha a gyorsabb vonal alulról metszi a lassabbat az vételi jelzés, még ennek ellenkezője eladási szignált ad. Lévén az MACD vonal az előbb említett két átlag különbözete, így amikor azok metszik egymást, akkor keresztezi az MACD a 0-val jelölt középvonalat. A középvonal áttörése ebből kifolyólag meghatározó jelzése az indikátornak, amelyről a későbbiekben még szót ejtünk.

A BUX grafikonján jól látható a két exponenciális mozgóátlag és az MACD együttmozgása, valamint az, hogy az MACD lényegében a két exponenciális mozgóátlag távolságát méri. A pozitív tartományban tartózkodó MACD azt jelzi, hogy a 12 napos EMA a 26 napos fölött van, még a negatív tartományban tartózkodó MACD esetében a 12 napos EMA a 26 napos alatt van.

Klikk a képre!

Hatékony használat

Nézzük hogyan használhatjuk az MACD jelzéseit a gyakorlatban:

Vétel, amikor az MACD keresztezi a középvonalat
A középvonal keresztezése az MACD legmeghatározóbb jelzései közé tartozik, amely a bika és medve piacok közötti váltást jelzi a befektetőknek. A középvonalat akkor keresztezi az MACD, ha a 12 napos exponenciális mozgóátlag (EMA) alulról vagy felülró metszi a 26 napos EMA-t. A Dow 2 éves grafikonján, amelyet alapvetően a bikák uraltak, az MACD jól mutatta a rövidebb korrekciós szakaszokat, és ami annál sokkal fontosabb, időben jelzést adott a befektetőknek a rally folytatódásáról. Az MACD középvonal keresztezése ritka jelenség, a Dow Jones index esetében 6-szor fordult elő az elmúlt két évben, ezért a jelzés olyan fontossággal bír, amit semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Klikk a képre!

Különösen megbízható a középvonal keresztezésének trendváltó hatása heti grafikonon, mint azt a Richter heti grafikonja is jól példázza.

Klikk a képre!

Vétel, amikor az MACD keresztezi a szignálvonalat
A hagyományos megközelítés szerint ha az MACD a szignálvonal alá esik, akkor eladási jelzést, még ha alulról keresztezi azt, akkor vételi jelzést kapunk. A középvonal feletti eladási szignálok esetén, minél magasabban fordul az indikátor, annál megbízhatóbb jelzést kap a befektető. A középvonalhoz közeli fordulók inkább csak pozíciózárásra adnak jelzéseket, semmint shortok nyitására, még ha a középvonal fölött alulról keresztezi az MACD a szignálvonalat, akkor nyugodt szívvel vehetünk fel vételi pozíciókat, hiszen a meglévő trenddel egy irányba kereskedünk.

Hasonlóképpen, a középvonal alatti eladási szignálok short pozíció felvételére adnak jelzést. A középvonal alatt, attól távol forduló indikátor vételi jelzést ad, még a szignálvonalnak a középvonalhoz közeli keresztezése csak a short pozíciók zárására ad jelzést.

A Nasdaq index grafikonján látható 1,2 és 3-as MACD-szignál vonal keresztezések a vételi pozíciók zárására adtak jelzést a befektetőknek. Az indikátor váltása, a középvonal felett relatíve alacsony szinten történt, ezért ezek nem voltak elég erős szignálok a shortoláshoz, ami igazolódott is az index mozgásában, hiszen az indikátor mindhárom jelzése csupán kisebb korrekciót hozott a piacon. Az MACD soron következő 4. jelzése már magasabban történt, ezért ezt eladási jelzésnek értelmezhettük, ami nem sokkal később megerősítést nyert, amikor az MACD áttörte a középvonalat. Az 5. jelzés a középvonaltól jelentős távolságra történt, így vételi jelzést kaptunk, amit a Nasdaq index erőteljes szárnyalása követett.

Klikk a képre!

Figyeljük a divergenciákat
Mint a Stohastic és RSI indikátoroknál már említettük, a divergenciák, azaz az indikátor és az árfolyam ellentétes mozgásából adódó jelzések az MACD esetében is a legmegbízhatóbb jelzések közé tartozik. Az Egis grafikonján jól látható, hogy az indikátor és az árfolyam között kialakult negatív divergenciát követően, a részvény követte az indikátort, és bekövetkezett a trendforduló a gyógyszergyártó piacán.

Klikk a képre!

Hátrányok:

Miért nem jó az MACD?
Az MACD hátránya, hogy trendkövető indikátor lévén jelentős késéssel ad jelzést a piaci fordulókról, ezért rövidtávú kereskedésben kevésbé használható, mint a momentum indikátorok (RSI, Stohastic). Az, hogy az indikátor késéssel reagál a piaci változásokra előny is egyben, hiszen a fals jelzések aránya alacsony, különösen a villámgyors RSI-vel összevetve. A biztonságnak azonban ára is van, az MACD-t követő befektető kisebb szeletet tud kiharapni a piaci árfolyammozgásokból, mint a momentum indikátorok követői.

A BUX index grafikonján jól látható, hogy az RSI szinte egyből a trendfordulós hosszú lábú doji gyertya megjelenése után adott vételi jelzést, amit pár nap késéssel követett a Stohastic, és jó egy héttel lemaradva jött meg a vételi szignál az MACD részéről.

Klikk a képre!

MACD hisztogram
Mivel az MACD jelentős késéssel reagál a piaci változásokra, mintegy az indikátor indikátoraként az MACD hisztogram segítségével előre jelezhetjük az MACD majdani szignáljait. Lévén egy indikátorból képezzük, az MACD hisztogram jelzései nem számítanak a legmegbízhatóbbak közé, használata elővigyázatosságot igényel. Az MACD hisztogram esetleges téves jelzéseit elkerülhetjük, ha használatát momentum indikátorokkal kombináljuk. A hisztogram az MACD és a szignálvonal közötti különbséget méri. Pozitív tartományban van, ha az MACD a szignálvonal felett van, illetve a negatívban, ha az MACD a szignálvonal alatt tartózkodik. A hisztogram csúcspont utáni csökkenése jelzi, hogy az MACD újra közeledik a szignálvonalhoz, ezért a szignálvonal keresztezése várható, ami az MACD egyik leggyakoribb szignálja. Az OTP grafikonja alatti MACD hisztogram a középvonaltól eltávolodva "extrém" mélységbe került, majd újra emelkedni kezdett, így jóval az MACD váltása előtt jelezte a piaci hangulat változását a bankpapír piacán.

Klikk a képre!

Japán gyertyák I.

A japán gyertya elmélet magalkotása, illetve az első kereskedési módszer kifejlesztése, amely használata során a múltbéli ármozgásokból következtetünk a jövőbeli árakra a japán Munehisa Homma nevéhez fűződik. Homma hatalmas vagyonra tett szert, az általa kifejlesztett kereskedési technikák rizspiacon történő alkalmazásával.

Egy kis történelem:

Az 1700-as évek elejétől felvirágzott a japán gazdaság, miután hosszas háborúskodás után Tokugawa sogun egyesítette az országot. Az élénkülő kereskedelem központjában a rizs állt, így az adás-vétel megkönnyítése végett az 1600-as évek végétől intézményesítették a rizstőzsdét több városban is. A rizspiacok életében az igazi fordulópontot az 1710-es év jelentette, amikortól is a korábban fizikailag is jelen lévő termék helyett rizs kuponokkal is lehetett kereskedni, amelyeket a mai közraktár jegyek megfelelői voltak. A rizs kuponok a raktárakban lévő rizs készletre vonatkoztak, jövőbeni szállításra, így ezek voltak ez első határidős kontraktusok a világon.

Az 1700-as évek közepére már 1300 rizs dealer működött a mértékadó oszakai tőzsdén, és csak Oszakában évi 210,000 rizsbála volt az éves forgalom, miközben a teljes japán termelés mindössze évi 30,000 bála volt. Ebben a piaci környezetben lépett a porondra 1750 környékén a gazdag rizstermesztő családból származó Munehisa Homma, aki miután átvette az rányitást a családi birtokok felett a határidős rizs piaccal kezdett foglalkozni. Homma folyamatosan figyelte az árakat, és a kereskedők viselkedését, mielőtt kialakított kereskedési technikáját, ami olyan sikeresen működött, hogy az osakai után a tokió rizspiacnak is meghatározó szereplőjévé vált. Korabeli feljegyzések szerint egyhuzamban 100 nyerő ügylete volt. Sikereinek, és hatalmas vagyonának köszönhetően szamuráj tisztséggel jutalmazták.

Mit mutatnak a gyertyák?:

A következőkben bemutatásra kerülő japán gyertya grafikonok először a 1850-es években jelentek meg, de az alapok kifejlesztése Homma nevéhez fűződik. A japán gyertya grafikonok ugyanazokra az adatokra épülnek, mint a "hagyományos nyugati" bar chart, azaz a nyitó ár, záró ár, a napi maximum és napi minimum értékén alapul az ábrázolás. Itt jegyeszezzük meg, hogy a japán gyertyákra ne mint valami egzotikus ázsiai ábrázolási módra tekintsünk, hiszen napjainkra már szinte teljesen egyeduralkodóvá váltak a grafikon ábrázolásban, és a technikai elemzés meghatározó eszközei közé tartoznak. A következő grafikonokon a BUX index látható bar chart és gyertya ábrázolásban.

Klikk a képre!

Klikk a képre!

A japán gyertya ábrázolásban, mint az a fenti grafikonon is látható, megkülönböztetünk fehér és fekete testű gyertyákat. Előbbi napon belüli árfolyam emelkedésről, még utóbbi napon belüli árfolyamcsökkenésről árulkodik. A gyertya különböző részeit a következő ábra mutatja:

A gyertyák testének hossza, valamint az alsó és felső árnyék mérete mind fontos információ tartalommal bír, és segítséget nyújt a piaci hangulat felmérésében. A japánok szerint a gyertya teste az ármozgás esszenciája, ezért ennek megkülönböztetett jelentősége van a technikai elemzésben. A következő ábra néhány tipikus gyertyaformációt mutat be.

1.A hosszú fehér gyertya azt jelzi, hogy a bikák uralták a piacot az adott kereskedési napon.
2. A hosszú fekete gyertya, az előzővel ellentétesen a medvék dominanciáját mutatja a kereskedés során.
3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságot jeleznek, mikor is vevők és eladók ereje közel megegyezik, ezért különösebb árelmozdulás nem történik a kereskedés során.
4. A hosszú alsó árnyék jelzi, hogy a kereskedés első szakaszában az eladók voltak túlsúlyban, de aztán fordult a kocka, és a nap végéra visszatértek a bikák, így összességében inkább pozitív üzenete van ennek a gyertyának.
5. A hosszú felső árnyék az előzővel ellentétes folyamatokat jelent, a nap eleji hajrát pesszimistább hangulat követte, így negatív üzenete van a hosszú felső árnyéknak.
6. A hosszú alsó és hosszú felső árnyék azt jelzi, hogy mind a bikák és a medvék dominálták a kerekedés egy-egy szakaszát, végül azonban nem sikerült egyiküknek sem felül kerekedni a másik felett, így maradt a piaci bizonytalanság.

Néhány különleges gyertya:

A következő ábrán néhány különleges, és nagy jelentőségű gyertyát mutatunk be.

Klikk a képre!

Doji
Talán a legismertebb gyertyák közé tartozik a doji, mikor is a nyitó és záró ár nagyon közel esik egymáshoz, valamint a napi maximumúm és minimum se kerül messzire a gyertya kicsi testétől. Emelkedő vagy csökkenő árfolyamgörbén megjelenve a doji gyertya megjelenése gyakran trendfordulót hoz, ezért a piaci szereplők árgus szemmel figyelik megjelenését. Emelkedő árfolyamok esetében a doji a piac kimerüléséről árulkodik, még csökkenő piacon megjelenve a medvék fáradságára utal. A dojit követő gyertya nagy jelentőségű, hiszen megerősítheti a potenciális trendfordulót. Amennyiben egy grafikonon több kistestű gyertya vagy akár doji is megjelenik, akkor egy újabb doji megjelenése kevéssé jelentőségteljes. Hasonlóképpen az előzőekhez, oldalazó piacon megjelenve is kevésbé félelmetes jelenség a doji, ahol is mint a piaci bizonytalanságról árulkodó kistestű gyertya, megerősíti az egyhelyben toporgást.

A hosszú lábú doji, a dragon fly és a sírkő doji formációk is hasonlóan viselkednek az előzőekben leírt "klasszikus" dojihoz. Az összes doji közül, emelkedő piacon megjelenve, mint neve is sugallja a sírkő jelzővel ellátott a legvészjóslóbb, még eső piacon a dragon fly doji hozza meg a legnagyobb eséllyel a fordulatot.

A DAX index grafikonján 2007 májusában megjelenve egy 8-as erősségű földrengéssel ért fel a doji gyertya, amelynek trendváltó hatását a következő fekete testű gyertya megerősítette. A doji megjelenését követően rövid idő alatt 500 pontot zuhant az index. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a doji csak akkor tud fordulót hozni, ha egy emelkedő vagy csökken ő trend hátán lovagló instrumentum grafikonján jelenik meg.

Klikk a képre!

Star
A "star" csillag alakzat gyakori trendváltó gyertya formáció. Kritérium az alakzattal szemben, hogy a középső kistestű gyertya teste kívül essen az őt körülvevő két gyertya testén. Amikor a kis testű gyertya az őt körülvevő gyertyák alatt van, akkor "morning star" alakzatról beszélünk, ammi bullish jelenség. Ennek ellentétje az "evening star", ami az emelkedő trend végét jelzi. A következő példában a Nasdaq indexen megjelenő "morning star" formáció meghozta a trendfordulót az amerikai piacon.

Klikk a képre!

A dojik illetve csillag gyertya alakzatok a grafikonon megjelenve jó eséllyel rövidtávú trendváltást hoznak, a fordulót követő áresés vagy emelkedés mértékére azonban nem adnak semmilyen információt, ezért itt a technikai elemzés más eszközeire, támaszokra és ellenállásokra valamint különböző indikátorokra támaszkodhatunk.

Marubozu
A hosszú testű gyertyák közül kitüntet figyelmet érdemel a Marubozu, amelynek nincsen alsó és felső árnyéka. A fehér Marubozu esetén a napi minimum egyben a nyitó ár is, még a részvény a napi maximumán zár. A gyertya azt jelzi, hogy a vevők teljes kontroll alatt tartották a piacot az első üzletkötéstől az utolsóig. Emelkedő trendben megjelenve a fehér Marubozu az emelkedés folytatódását jelzi, még oldalazó piac esetén a kitörés irányát mutatja meg, és további erősödést vetít előre. Árnyék nélküli gyertyánk trendfordulót is jelezhet, amennyiben eső piacon egy fekete gyertyát követően tűnik fel. A fekete Marubozu hasonlóan viselkedik, de természetesen ellenkező előjellel. A Rába részvények esetében az emelkedő trendet erősítette a fehér Marubozu gyertya.

Klikk a képre!

A Bollinger szalag

A Bollinger szalag kifejlesztése John Bollinger nevéhez fűződik. Az 1980-es évek elején debütáló technicista kereskedési eszközt a legkedveltebb indikátoraink között tartjuk számon. A Bollinger szalag lehetővé teszi, hogy az árfolyamok volatilitását összehasonlítsuk az adott termék árával. Az indikátor gyorsan reagál az ármozgásokra és egyből tükrözi az árfolyam fölfelé illetve lefelé történő kilengéseit. A nagy árfolyam emelkedések és csökkenések, azaz a magas volatilitás hatására kitágul a Bollinger szalag.

Mit mutat az indikátor:

Maga az indikátor három szalagból áll, amelyek körülfogják a részvény ármozgásának túlnyomó részét. Az indikátor három eleme a következő:
1. Közép szalag: egyszerű mozgóátlag
2. Felső szalag: mozgóátlag + az adott termék szórásának a kétszerese
3. Alsó szalag: mozgóátlag - az adott termék szórásának a kétszerese

A szórás egy statisztikai kifejezés, amely esetünkben az áringadozás mértékét adja meg. Számításánál az adatok átlagtól való eltérésével számolunk.

Az indikátor a John Bollinger féle definíció szerint megkísérli definiálni a magas ás alacsony árak viszonylagos fogalmát. Értelemszerűen a felső szalag elérésekor relatív magas, még az alsó szalag elérésekor relatív alacsony árról beszélünk. Valamelyik szalag elérése, sőt az árfolyamnak a szalagból való kilépése önmagában nem jelent vételi vagy eladási szignált, trendfordulók előrejelzésére más indikátorok kombinációjával használhatjuk a Bollinger szalagot. A leghatékonyabban momentum indikátorokkal, mint az RSI és a Stohastic vagy a forgalommal is kalkuláló indikátorokkal , mint az Accumulation/Distribution vagy a CMF használhatjuk. (Az előbb említett indikátorok részletes leírása megtalálható a technikai elemzés mellékletben.) Trendkövető és volatilitást mérő indikátorok kombinálása a Bollinger szalaggal kevésbé praktikus, hiszen ezeket maga a Bollinger is tartalmazza. A középső szalag, a mozgóátlag trendkövető, még az alsó és a felső szalag a volatilitást méri.

A következőkben átnézzük, hogy a gyakorlatban milyen felhasználási lehetőségeket kínál a Bollinger szalag:

A Bollinger gyakorlati használata:

Az árfolyam eléri az alsó vagy felső szalagot
Az alsó és felső szalag egy árcsatornát képez, így a Bollinger szalagot egy árcsatorna típusú indikátorként is értelmezhetjük, méghozzá annak egy speciális változata, hiszen maga alakítja ki a csatorna szélességét. Amennyiben az árfolyam elérte s felső szalagot, akkor idővel eléri majd az alsó szalagot is, ezért, mint minden árcsatornában, a csatorna felső és alsó részének elérése fontos jelenség, azonban mint ezt már említettük, ez önmagában nem ad vételi vagy eladási szignált.

A következő példában jól látható, hogy a Bollinger szalag kiegészítve a Stohastic indikátorral már hatékony segítség a kereskedésben, és jól használható trendfordulók előrejelzésére. Az EGIS grafikonján, a Stohastic rendre megerősítette a fordulókat, miután az árfolyam elérte a Bollinger szalagot.

Klikk a képre!

Az BUX index következő grafikonja jól példázza, hogy az árfolyam sokáig a Bollinger szalaghoz tapadhat, és ez esetünkben nem hogy eladási szignált nem adott, de sokkal inkább erős piaci trendet jelzett. A Bollinger szalag momentum inkatorokkal való együttes használatának hatékonyságát mutatja, hogy az RSI vagy a Stohastic jelzéseivel kombinálva, a BUX esetében is időben lehetett azonosítani a trendfordulókat.

Klikk a képre!

Miközben a Bollinger szalagot használjuk, folyamatosan más indikátorra támaszkodunk, a befektetői döntés maghozatalakor. Jogosan merül fel hát a kérdés, hogy miért foglalkozunk a Bollingerrel, és miért nem csak az RSI-t vagy Stohasticot figyeljük? Önmagában a technikai elemzés egyik eszköze se "mindenható", sokkal megbízhatóbb jelzést kapunk, ha több, különböző forrásból származó, egymást megerősítő szignálok alapján hozzuk meg a befektetői döntést. A Stohastic, és főleg az RSI önmagukban gyakran adhatnak téves jelzéseket, a Bollingerrel kiegészítve azonban már lényegesen megbízhatóbb indikációkat kap a kereskedő.

Az árfolyam áttöri az alsó vagy felső szalagot
Az alsó vagy felső szalag áttörése a John Bollinger féle meghatározás alapján, mint már korábban megjegyeztük nem feltétlenül jelent trendfordulót, sőt, sok esetben a résekhez hasonlóan a meglévő trend folytatását jelzi. Mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben a gyertya testének több mint fele a szalagon kívülre kerül, akkor a közép tendencia alapján nagy valószínűséggel az árfolyam visszatér a szalagba, és középre veszi az irányt. Az erre alapuló kereskedési technika különösen a day-tradesek körében közkedvelt, ahol 60, 30 vagy akár 5 perces grafikonon is alkalmazható a módszer. A decemberi határidős BUX index (BUX 712) 60 perces grafikonján jól látszik, hogy milyen shortolási lehetőséget teremtett, amikor 2007.08.27-én, nyitás után a felső szalag fölé került az árfolyam.

Klikk a képre!

A Bollinger gyakorlati használata2:

A Bollinger szalag szűkülése
A Bollinger szűkülése, ami a volatilitás csökkenésének az eredménye, a szalag legmegbízhatóbb jelzései köze tartozik, és várható nagy arányú árfolyam-elmozdulást jelez. Az árfolyam-változás irányára vonatkozóan a Bollinger nem ad jelezéseket, itt ismételten csak más indikátorokra támaszkodhatunk, illetve, ha már megtörtént a kitörés, akkor annak iránya szerinti pozíciót célszerű felvenni. A következő grafikonon, a Synergon részvénye erős emelkedésbe kezdett, mikor a szalag a beszűkülést követően újra tágulni kezdett az indikátor.
A Synergon grafikonja egyben arra is jó példa, hogy a felső szalag penetrációja sokszor eladási szignál helyett erősen trendelő piacot jelez, amit a Stohastic indikátor is megerősített.

Klikk a képre!

Bollinger mint trendkövető
A Bollinger szalagot, fordulók, illetve kitörések jelzése helyett trendkövető indikátorként is használhatjuk. Amennyiben az árfolyam az első szalagtól indulva áthalad a középső szalagon, akkor nagy valószínűséggel folytatja útját a felső szalagig, tehát az emelkedő trend folytatódására számíthatunk. Ugyan ez természetesen fordítva is működik, mikor is a csökkenő trendet megerősítéséről ad jelzést a Bollinger. A Richter grafikonján az emelkedő és a csökkenő trend is többször meglovagolható volt a Bollinger szalag alapján.

Klikk a képre!

Dupla alj vétel, és dupla csúcs eladás
A következőkben a Bolliger szalaghoz kapcsolódó dupla alj formációt mutatjuk be, a dupla csúcs eladási szignálja teljesen hasonló módon működik, csak fordított előjellel. A Dupla alj akkor ad vételi szignált ha az árfolyam áttöri az alsó Bollinger szalagot, majd emelkedést követően újra visszaesik, de másodjára a szalagon belül marad. A második "alj" lehet magasabban vagy alacsonyabban mint az előző, a lényeg, hogy a szalagon belül maradjon. A vételi szignál akkor kap megerősítést, ha az emelkedő árfolyam eléri a középvonalat. Az MTelekom grafikonján a zöld téglalapban látható a Bollinger szalag dupla alja formációja. A formáció megjelenését jelentős árfolyam emelkedés követte, mint ahogy az jól látható az árfolyamgörbén.

Klikk a képre!

A Bollinge szalag paraméterei
A Bollinger szalagot leggyakrabban a (20,2)-es beállítással használjuk, mikor is a középvonal egy 20 napos mozgóátlag és az alsó illetve felső szalagot a szórás kétszeresének az átlaghoz történő hozzáadásával vagy abból történő levonásával kapjuk. Minél nagyobb mozgóátlaggal számolunk, annál inkább nő a valószínűsége, hogy gyakran eléri az árfolyam az alsó vagy felső szalagot, még ha kétszeres helyett háromszoros szórással számolunk, akkor az alsó és felső szalag távolabb kerül a középvonaltól, tehát ritkábban fogja érinteni az érfolyam. Az előbb említett 20,2-es beállításon kívül népszerű még a 13,2-es kombináció, amelyet főleg day-tradesek használnak erősen volatilis termékek esetében.

Az RSI indikátor

2007.08.08 12:30

A Relative Strength Index (RSI) a Stohastic-hoz hasonlóan a legnépszerűbb indikátoraink közé tartozik. Különlegessége, hogy nem az árakat, hanem az árfolyam változásokat méri, pontosabban egy adott időszak árfolyam-elemelkedéseinek nagyságát hasonlítja össze a csökkenések nagyságával. Az RSI kedveltségét gyorsasága adja, szinte a piac változásával együtt tud váltani az indikátor, ami egyben hibája is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek.

Mit mutat az indikátor:

A Stohastic-hoz hasonlóan az RSI is momentum típusú oscillátor, az-az a piaci lendületet, hangulatot méri egy 0 és 100 közötti zárt skálán. Itt is megkülönböztetünk két meghatározó szintet, amelyek jellemzően a 30-es és 70-as értékekhez kötődnek. Előbbi alatt túladott, még utóbbi felett túlvet tartományról beszélünk. Sok, az RSI-t használó befektető erre a két értékre fókuszál, és a 30-as érték túllépését vételi, még a 70-es szint túllépését eladási szignálként értelmezik, ami alapvetően az indikátor hibás használatát jelenti.

A következőkben az RSI használatán alapuló hatékony kereskedési stratégiákat mutatunk be, jellemzően a vételi lehetőségekre fókuszálva. Nézzük hát hogyan kell az RSI jelzéseit helyesen értelmezni!

1.Vétel, mikor az indikátor kijön a túladott tartományból
J. Wilder, az RSI kitalálója a 1978-ban megjelent könyvében a túladott és túlvett tartományra vonatkozóan azonos használatot javasolt, ellenkező előjellel. Wilder álláspontja szerint ha a 30-as szint fölé emelkedik az indikátor, akkor az bullish jelenség, még ha a 70-es szint alá esik, akkor bearish jelzést kapunk. Ez alapján akkor célszerű vételi pozíciót felvenni, ha a túladott tartományba fordul az indikátor, és a 30-as szint fölé kerül. A BUX index grafikonján látható 2007 márciusában, az RSI fordultát, és a 30-as szint áttörését követően hosszú emelkedés vette kezdetét a magyar börzén.

Klikk a képre!

Hatékony használat

2.Vétel, amikor az RSI elakad az 50-es szintnél
Erős piacokon nem biztos, hogy az RSI visszaesik a 30-es szint alá, sőt, akár hosszabb ideig is a túladott tartományban tartózkodhat az indikátor. Ilyen, emelkedő trend hátán lovagoló piacok esetében gyakori jelenség, hogy a korrekció véget ér, amikor az RSI eléri az 50-es szintet, ami ilyenkor ellenállásként is funkcionál. Ez esetben akkor kapunk vételi jelzést, amikor az indikátor elrugaszkodása az 50-es szinttől, ami többször egymás után meg is történt az Adidas részvényekhez rendelt RSI esetében.

Klikk a képre!

3.Vétel, mikor az RSI áttöri az 50-es szintet
Ahelyett, hogy folyamatosan a túladott és túlvett szintekre koncentrálnánk, az RSI-t trendkövető indikátorként is használhatjuk. Ez esetben is az 50-es szint lesz a meghatározó, és akkor kapunk vételi jelzést, ha az indikátor értéke az 50-es szint fölé emelkedik, amit a pozitív piaci hangulat megnyilvánulásaként értékelünk. Ellenkező esetben, az 50-es szint felűről történő áttörése negatív piaci hangulatról árulkodik, és eladási pozíciók nyitására ad jelzést. Az 50-es szint alapján kereskedni nagyban hasonlít az 1-es pontban leírtakhoz, amikor is a 30-es ás 70-es szint áttörése volt a meghatározó, azzal a különbséggel, hogy itt a már meglévő trendet lovagoljuk meg, tehát kisebb a kockázata, hogy az indikátor fals jelzést ad, viszont az emelkedő illetve csökkenő hullámból is csak kisebb szeletet tud kiharapni a befektető. A következő grafikonon látható, hogy a Pannonlast részvénye azután kezdett igazi vágtába, hogy az RSI áttörte az 50-es szintet.

Klikk a képre!

4.Figyeljük a technikai elemzés alakzatait az RSI görbéjén
Az RSI használata során a hullámzó indikátor vonalán a technikai elemzés tárházából számos eszközt bevethetünk, ugyanúgy, mintha egy részvény árfolyamgörbéjén használnánk azokat. Támaszokat, ellenállásokat, trendvonalakat rajzolhatunk az RSI-re sőt a technikai elemzés különböző alakzatait, mint például a dupla csúcsot vagy váll-fej-váll alakzatokat is megfigyelhetünk rajta. Ezek használata ugyanúgy történik, mint ha egy tetszőleges részvény vagy index grafikonján azonosítanánk azokat.

Trendvonalak
A Synergon részvény grafikonjához rendelt RSI-n jól látszik, hogy milyen emelkedő és csökkenő trendvonalak rajzolhatók az indikátor vonalára. Az 1-es és 3-as emelkedő trend esetében célszerű mindaddig vételi pozícióban maradni, amíg a trend meg nem törik, illetve a trend megtörésekor eladási pozíció nyitásán is el lehet gondolkodni, bár a meglévő trenddel szemben kereskedni igen kockázatos, és a Syenergon részvényeket az adott időszakban egyértelműen emelkedő trend jellemzte. A 2. csökkenő trendvonal áttörése vételi jelzést ad, ami sokkal jobb hozam - kockázat szintekkel kecsegtet, hiszen a meglévő trend irányába spekulálunk. Az RSI vételi jelzése alapján kiemelekedő hozamot ért el az a befektető, akinek volt türelme a Synergon kitörésig tartani a részvényeket.

Klikk a képre!

Hatékony használat II

Ellenállás
Meghatározó ellenállások és támaszok áttörése a technikai alapon kereskedők körében a legismertebb jelzésnek számítanak, és az RSI vonalán is jól használhatóak. A Rába részvények esetében az RSI csúcsai által képzett ellenállás áttörése, vételi jelzést adott, amelyet követően jelentősen megugrott a részvény árfolyama. Az RSI kitörése egyben arra is jó példa, hogy tartósan a túladott tartományba maradhat az indikátor, és ezen a szinten nem hogy eladni nem kell, de még vételi jelzést is kaphat a befektető.

Klikk a képre!

Alakzatok
A DAX index grafikonja alatti RSI görbén kirajzolódott dupla alj alakzat előbb adott vételi jelzést, mint az árfolyamgörbén úgyszintén megfigyelhető, kék négyzetbe látható hasonló formáció. A dupla alj klasszikus bullish alakzat, amely akkor ad vételi szignált, ha az árfolyam vagy esetünkben az RSI értéke átlépi a két aljat összekötő vonalat. Az RSI vételi jelzését követően hosszú emelkedés vette kezdetét a német piacon.

Klikk a képre

5.Figyeljünk a divergenciákra
A divergenciák, az indikátor és az árfolyam eltérő mozgásából adódó jelzés, amely az RSI esetében is a legpontosabb szignálok közé tartozik. Amennyiben az árfolyamgörbe csökken, miközben az indikátor az adott időszak alatt emelkedett, akkor pozitív divergenciáról beszélünk, ellenkező esetben pedig negatív divergenciáról. A divergencia azt mutatja, hogy a meglévő trend nem tartható, ezért ilyen esetekben azt várjuk, hogy az árfolyam követi az indikátort. A pozitív divergencia bullish, még a negatív divergencia bearish jelenség.
A BUX index esetében jól látható, hogy a csúcs előtti időszakban, még az index emelkedett, addig az RSI csökkent, előre jelezve így az emelkedő trend végét.

Klikk a képre!

Milyen paraméterekkel használjuk az indikátort?
Az RSI leggyakoribb beállítása szerint 14 periódust vesz figyelembe a grafikon rajzoló program, az indikátor számításakor. Minél rövidebbre állítjuk az intervallumot, annál érzékenyebb lesz az indikátor, és ezzel együtt nő a fals jelzések valószínűsége is. Gyakori még a 20-es és 30-as beállítás is, bár ez utóbbi főleg a hosszú távra befektetőknek ajánlott. A Markers grafikonrajzoló egy index egyenest is használ az RSI görbéje mellett, ami a 14,5-ös beállítás esetén az RSI öt napos mozgóátlaga, és zöld vonal jelöli. Az indikátor jelzései így tovább finomíthatóak, hasonlóan a Stohastic-nál leírtakkal, mikor is az indikátor és a szignálvonal keresztezésének is jelentősége van, bár a nemzetközi gyakorlat az RSI esetében általában eltekint a szignálvonal használatától.

A Stohastic indikátor

2007.07.27 12:30

A Stohastic indikátor napjaink egyik legnépszerűbb indikátora, szinte minden technikai elemzésben ott látható a grafikon alatt. Hatékony működése talán népszerűségéből is fakad, hiszen ha egy indikátort nagy számú kereskedő figyeli, akik ez alapján nyitnak vételi vagy eladási pozíciókat, akkor az indikátor jelzései könnyen önbeteljesítő jóslattá válhatnak.

Mit mutat az indikátor?

A Stohastic indikátornak gyors illetve lassú változata ismert, mi most a sokkal szélesebb körben elterjedt "slow" vagyis lassú Stohastic indikátor bemutatására hagyatkozunk. Ez utóbbi jobban használható a mindennapi kereskedésben, mivel az árfolyamváltozásokat kisimítva követi, így jóval kevesebb téves jelzést ad.

A Stohastic indikátor egy oscillátor típusú momentum indikátor. Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent az indikátor két hullámzó görbéje, nem árt tisztázni a két definíció jelentését. Az oscillátorok jellemzően 0 és 100 közötti értéket vehetik fel, és ezek között ingadoznak. Az oscillatorok másik fajtája, mint például az MACD a középső "0" érték körül mozog. A Stohastic esetében a minimális és maximális (0 és 100) értékeken kívül adott még két meghatározó szint is, amelyek közül az alsó a túladott, még a felső a túlvet tartományt mutatja. A túlvett piacot jellemzően a 70-es vagy 80-as értéknél lévő egyenessel jelölik, még a túladott terméket a 20-as vagy 30-as vonal alatti tartomány jelenti. Miután az indikátor elérte a túladott vagy túlvett tartományt, megnő annak az esélye, hogy fordul a rövid távú trend. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az adott részvény árfolyam ne emelkedhet tovább miután a Stohastic a 80 fölötti túlvett tartományba ért, vagy ne folytatódhatna az árfolyamok erodálódása 20 alatti érték esetén.

A momentum indikátorok a piac lendületét mérik az árváltozás sebességén keresztül, vagyis lényegében a piaci hangulat tükröződik az indikátorban. A Stohastic indikátor logikája szerint az aktuális záróárat méri össze a megelőző időszak kereskedési ársávjával. Amikor optimista hangulat uralkodik a piacon, akkor a részvény a napi maximumhoz közel zár, az indikátor által vizsgált időszak ársávjának a felső részén, ebből kifolyólag az indikátor emelkedni fog. Amikor az emelkedés üteme lassulni kezd, akkor a záróár már messzebb kerül a napi maximumtól, és az indikátor elkezd fordulni, jelezve ezáltal az emelkedő hullám várható kifulladását.

Mit mutat az indikátor hullámzó piros és zöld vonala?
A piros, gyors vonal (%K) az éppen aktuális záróárat méri össze egy adott periódus minimumával és maximumával. %K-ot kisimítjuk egy 3 napos mozgóátlaggal, ettől lesz a Stohastic indikátor "slow" azaz lassú Stohastic. A 3 napos kisimítás hiányában gyors Stohastic indikátorról beszélhetnénk. Szignál vonalunk a % D nem más, mint a kisimított %K 3 napos mozgóátlaga.

Tévhitek, és helyes használat

A Stohastic indikátorral kapcsolatosan a legnagyobb tévhit, hogy amikor a felső vonal felett tartózkodik az indikátor, akkor túlvett a részvény, ezért eladói pozíciót célszerű felvenni, még az alsó vonal alatti indikátor túladott részvényt mutat, ezért gyorsan venni kell az adott termékből. Aki ezt az elvet követi kereskedése során, számos jó befektetési lehetőségről marad le, illetve sokszor rossz irányban fog spekulálni.

A sikeres technicista kereskedő ezzel szemben jóval kifinomultabb technikát követ, amelyek az előbb vázolt példánál sikeresebb befektetésekkel kecsegtetnek. Nézzük hát, hogyan használjuk hatékonyan a Stohastic indikátort! A következő példákban rendre a Stohasztikus indikátor vételi jelzéseit vettük górcső alá. Eladási jelzést esetén minden az előzőekben leittak szerint történik, csak fordított előjellel.

1. Vétel, mikor mindkét vonal a túladott szint felett van, és emelkednek
Ez a legegyszerűbb kereskedési stratégia ami a Stohastic indikátor használatán alapul. Akkor veszünk fel vételi pozíciót, amikor mindkét vonal egyértelműen emelkedik, és az indikátor már kilépett a tülladott zónából és a túlvett tartományt célozva emelkedik. Minél alacsonyabb szinten van az indikátor a beszálláskór, annál nagyabb szeletet tudunk kihasítani az emelkedő hullámból, mint ahogy az Fotex részvény grafikonján is jól látható.

Klikk a képre!

2. Vétel, mikor a gyors vonal (%K) alulról keresztezi a lassú szignálvonal (%D)
Talán a leggyakoribb vételi szignál, amelyet a Stohastic indikátortól kapunk, amikor a gyors vonal keresztezi a lassút. Lévén gyakori jelenség, itt a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy fals jelzést kapunk. Ha a túladott területen történik a két vonal keresztezése, akkor célszerű várni, amíg az indikátor kijön a túladott zónából, és aztán vételi pozíciót felvenni. A Synergon grafikonján a gyors és a szignál vonal klasszikus keresztezését láthatjuk, amely jókor adott vételi jelzést a részvényre.

Klikk a képre

3. Legyünk vételi pozícióba, mikor mindkét vonal mát a túlvett területen van, de még nem fordul az indikátor.
Harmadik példánkon jól látható, hogy az emelkedő trend, minden további nélkül folytatódhat, annak ellenére, hogy az indikátor már a túlvett területre ért. A Rába grafikonja jól mutatja, hogy amikor az indikátor meredeken emelkedve a túladott területre érkezett, akkor az még messze nem jelentette az emelkedés végét, sőt azután jött lendületbe a részvény igazán. Erősen trendelő, emelkedő piacon célszerű egészen addig vételi pozícióba maradni, amíg az indikátor a túlvett területen tartózkodik. Ez utóbbira is jó példa a Rába, hiszen aki az indikátor alapján vett fel vételi pozíciót, és nem adott el, amíg az indikátor ki nem jött a túlvett területről, az 45%-os emelekedést tudott bezsebelni.

Klikk a képre!

Helyes használat II.

4. Vétel, mikor az indikátor erős, és újra teszteli előző maximumát
Az előző példában már láthattuk, hogy erősen emelkedő piacon az indikátor tartósan a túlvett tartományban maradhat, most egy fokkal tovább lépünk, hiszen az Stohastic indikátor a túlvett tartományban vételi jelzést is adhat. Amikor az indikátor a túlvett tartományban egy kicsit korrigál de a 80-as szint felett marad, majd újra elrugaszkodik, és eléri előző csúcsát, akkor vételi jelzést kapunk, és az indikáció "bullish" piacot vetít előre. Látható, a Dow Jones grafikonján, hogy az index azután kezdett csak igazán emelkedni, hogy indikátor tesztelte előző csúcsát.

Klikk a képre

5. Figyeljünk az indikátor megtört mozgásait
Gyakori jelenség, hogy az indikátor fordul a túladott tartományban, elkezd emelkedni, de az emelkedés megtörik, nem ér el a túlvett zónába, és az indikátor újra esni kezd. Amennyiben az eső indikátor nem éri el a túladott zónát, hanem ismét fordul, és emelkedni kezd, és eléri korábbi maximumát, akkor az vételi jelzést ad a befektetőnek. Az OTP grafikonján jól látszik, hogy az indikátor megtört emelkedést, majd megtört visszaesést követően jön csak igazán lendületbe a részvény.

Klikk a képre!

6. Figyeljük a divergenciákat
Divergencia hatásról akkor beszélünk, ha az indikátor és az árfolyamgörbe különböző irányba mozdul. Amennyiben az árfolyamgörbe csökken, miközben az indikátor az adott időszak alatt emelkedett, akkor pozitív divergenciáról beszélünk, ellenkező esetben pedig negatív divergenciáról. A divergencia azt mutatja, hogy a meglévő trend nem tartható, ezért ilyen esetekben azt várjuk, hogy az árfolyam követi az indikátort. A pozitív divergencia bullish, még a negatív divergencia bearish jelenség. Ezek a divergencia hatások az indikátorok legmegbízhatóbb jelzései közé tertoznak, és valamennyi indikátor esetében használhatóak. A Pannonplast grafikonján jól látható a pozitív divergencia, ami előszele volt az árfolyam kitörésének.

Klikk a képre!

Milyen paraméterekkel használjuk az indikátort?
Leggyakoribb paraméterek, amelyekkel a Stohastic indikátort használják, a 14,3,3 és a 5,5,3 beállítások. Mit jelentenek ezek a számok? Az első adat a vizsgált időintervallum hosszát adja meg, a második a szignál egyenesre vonatkozik, megadja, hogy a lassú vonal a gyors vonal hány napos mozgóátlaga legyen, még a harmadik szám megadja, hogy milyen mozgóátlaggal simítsuk ki a gyors vonalat. Ez utóbbiról már beszéltünk, ettől válik a gyors Stohastic-ból lassú.

Némely grafikonrajzoló programon állítható, a túladott és túlvett szintek elhelyezkedése. Részvény és index technikai elemzésben leggyakrabban a 20-as szint jelöli a túladott, még a 80-as a túlvett tartomány kezdetét. Ha valaki a 70-es vagy 30-as szinteket használja, akkor a többi piaci szereplő előtt kaphat jelzéseket, ám jelentősen megnő annak az esélye hogy fals jelzéseket kap az indikátortól. A Portfolio.hu-n megjelenő technikai elemzésekben mi a 20-as és 80-as szinteket használjuk.

Kereskedési szabályok

2008.04.15 11:50

Ha megvizsgáljuk a legsikeresebb részvény, árutőzsdei, illetve deviza piaci kereskedők közös jellemvonásait, és az általuk megfogalmazott legfontosabb kereskedési irányelveket, akkor szinte ugyanazokkal az alapelvekkel találkozunk mindannyiuk esetében. Ezen kereskedési szabályok betartása minden tőzsdéző számára ajánlatos, és nagyban növelheti tőzsdei ügyleteink sikerességét.

A következőkben a Jack Schwager által top traderekkel készített interjúkból válogattuk ki azon főbb pontokat, amelyek szigorú betartásával a "sztár" kereskedők saját eredméyeiket magyarázták.

Kereskedési szabályok 1

Nézzük hát, milyen szabályokat követnek a "nagyok", mint Richard Dennis, Michael Marcus, Bruce Kovner vagy William O’Neil. Összefoglalásképpen mindnyájukról elmondható, hogy pár ezer dolláros kerekedési számlájuk dollár százmilliósra duzzadt az évek alatt, de a sikerhez vezető út egyikük esetében sem volt zökkenőmentes. Mindnyájan szenvedtek el jelentős veszteségeket, és a "nagy bukókat" alapvetően a következőkben leírt szabályok némelyikének felrúgásával magyarázták.

1.Lovagold meg a trendet, ne próbáld eltalálni a piac alját vagy a tetejét!
A tőzsde világában a piac aljának illetve tetejének eltalálása a szerencsejáték kategóriába tartozik. A befektetőnek sokkal inkább arra kell törekednie, hogy azonosítsa, hogy emelkedő vagy csökkenő trend jellemzi-e a piacot, és ezt követően a trend irányába vegyen fel pozíciót. Ha sikerült elkapni a trendet, akkor igyekezzünk minél hosszabban meglovagolni azt.

Klikk a képre!

2. Ne kereskedjünk a trendeddel szemben
A tőzsdei árfolyamok nem egyenes vonal mentén mozognak, hanem emelkedő és csökkenő hullámok formájában váltakoznak. Mint az a Dow Jones hosszú távú grafikonján is látszik, emelkedő trendben az emelkedő hullámok a hosszabbak, a csökkenő hullámok a rövidebbek, még medve piacon a csökkenő hullámok hosszabbak, és az emelkedő hullámok a rövidebbek.

Ha a trend irányába kereskedünk, sokkal nagyobb az esélyünk arra, hogy jó irányba veszünk fel pozíciót, még a trenddel szembeni kereskedés esetén a "bukó" ügyleteknek lesz nagyobb a valószínűsége.

Klikk a képre!

3. A veszteséges pozíciókat mindig fegyelmezetten zárjuk le, ne hagyjuk árfolyamveszteségünket óriásira duzzadni
A veszteséges pozíciók a tőzsdei kereskedés elkerülhetetlen járulékai, az olyan befektető, aki minden tranzakcióján csak nyer, sajnos csak álmainkban létezik. Az igazán sikeres tőzsdei kereskedő nem attól jó, hogy folyamatosan eltalálja a piac irányát, hanem sokkal inkább attól, hogy megfelelően kezeli a kockázatot. A kockázatkezelés lényege a tőzsde világában úgy summázható, hogy a veszteséges pozíciót időben elvágjuk, még a nyereségeseket futni hagyjuk. Amennyiben az árfolyam áttöri azt a meghatározó szintet, amihez a stop-loss (veszteséges pozíciót záró) megbízást kötöttük, akkor mindféle hezitálás nélkül zárjuk a pozíciót. A stop loss szintet soha se változtassuk, úgy, hogy az elszenvedhető vesztesség mértéke növekedjen.

A következő MTelekom grafikon jól példázza, hogy az a befektető, aki az 2000-ben, az informatikai részvényekhez kapcsolódó buborék idején 2500 Ft környékén vett a telekom papírból, és az előzőekben leírt szabályt nem tartotta be, óriási vesztességeknek tette ki magát.

Klikk a képre!

4. Mindig használjunk stop loss megbízást
A stop loss megbízások fontosságát már az előző pontban is hangsúlyoztuk. A stop loss nem más mint egy olyan megbízás, amellyel a számunkra kedvezőtlen árfolyam-elmozdulások esetén, még elviselhető vesztességgel zárjuk a pozíciónkat, így megkímélve magunkat annak a kockázatától, hogy a piaccal szembe haladva vesztességünk óriásira dagadjon. Online kereskedési rendszerek esetén a stop loss megbízások egyszerűen, pár másodperc alatt megadhatóak.


5. Figyeljünk a megfelelő hozam kockázat szintekre
Tőzsdei kereskedésünk során a piac pontos irányát előre meghatározni, illetve azt befolyásolni nincsen módunk. Ez egyetlen, dolog amit megtehetünk, hogy kontroláljuk vesztességeink és nyereségeink mértékét. Természetesen az a fő törekvésünk, hogy vesztességeinket időben elvágjuk, még a nyereséges pozíciókat hízni hagyjuk. Tőzsdei kereskedők hüvelyk új szabályként az 1:3 arányt szokták ajánlani, vagyis egy egység kockázattal szemben minimális három egység hozammal kalkuláljunk, és akkor kezdjünk egy ügyletbe, ha ezen arányok teljesülésére esélyt látunk.

A következő grafikonon az arany árfolyamgörbéje látható, amely 2008 január első kereskedési napjaiban kitört addigi kereskedési sávjából, amikor a 850 dolláros árszint fölé került az árfolyam. A fölfelé történő kitörés vételi jelzést adott a befektetőknek. Még mielőtt vételi pozíciót nyitnánk, már azon gondolkozunk, hogy amennyiben számunkra kedvezőtlenül alakulnak az árfolyamok, akkor hol vágjuk el a vesztességet. A Példában ez az árszint a 800 dolláros unciánkénti aranyár. Célárfolyamként a kerek 1000 dolláros árfolyamot határozzuk meg, de biztosra akarunk menni, így már 995 dollárra tesszük be a vételt lezáró eladási megbízást. Az előbb említett 1:3 kockázat hozam arány esetünkben így fennáll, valamint a meglévő trend irányába kereskedünk, tehát nagyobb a valószínűsége annak, hogy pozitív kimenetele lesz tranzakciónknak.

Klikk a képre!

Kereskedési szabályok 2

6. Védjük meg a kereskedési tőkénket
Az előzőekben már részleteztük, hogy a veszteséges pozíciók a tőzsdézés elkerülhetetlen velejárói. Ebből kifolyólag szigorú szabályokat kell alkalmaznunk kereskedési tőkék megvédése érdekében, hiszen egy tőzsdei kereskedő sem örül annak, ha pár tranzakció után tőkeszámlája egyenlege töredéke lesz regi önmagának. A stop loss megbízások használatával úgy kell sáfárkodnunk, hogy egy adott pozíción ne veszítsünk több pénzt, mint a kereskedési tőkénk 5%-a. A határidős piacokon, tőkeáttétellel kereskedő befektetők esetében ez a határ 2%.

Ha egy befektetőnek 2.000.000 Ft van a tőkeszámláján, és 150 db OTP részvényt vásárol 7000 Ft/db árfolyamon, akkor az előzőekben említett 5%-os szabály alapján 100,000 Ft-ban maximalizálja az elszenvedhető vesztesség mértékét. (A 2 millió Ft-os kereskedési tőkénk 5%-a 100,000 Ft) Ez a 100,000 Ft részvényenként 650 Ft-os vesztesség elszenvedését teszi lehetővé, tehát 6350 Ft-os OTP árfolyam esetén a befektető belátja, hogy rossz irányba spekulált, és lezárja pozícióját, megvédve ezáltal kereskedési tőkéjét a további árfolyam eróziótól.

7.Ne kereskedd túl magad!
A spekulánsokat gyakran elkapja a kereskedési "láz" és szinte ész nélkül adnak-vesznek a piacokon. Ez senkinek nem jó, leszámítva brókercégünket. Csak akkor vegyünk fel pozíciót, ha a hozam -kockázat arányok a mi oldalunkon állnak.

8. Ha van egy nyerő pozíciód, ne add vissza a piacnak a nyereséged!
Amennyiben egy tranzakción már nyereséget értünk el, akkor nem szabad hagyni, hogy a már nyerő pozíció bukóra váltson, amennyiben hírtelen fordul a piac. Ezt legegyszerűbben a már sokat emlegetett stop loss szint emelésével tudjuk elérni, azaz egy már nyerőben lévő vételi pozíció esetén nem engedjük, hogy az a vételi ár alatt záródjon. Általános módszer továbbá, hogy ha már egyszer megkerestük a "kockázatot" az-az a stop loss szint által eredetileg beállított, maximálisan elszenvedhető vesztességet, akkor biztosítsuk be ezt a nyereséget a stop loss szint emelésével, ha már jelentősebb "nyerőben" van pozíciónk.

9. Soha ne "hígítsuk" a veszteséges pozíciókat
Gyakori befektetői hiba, a már veszteséges pozíciók úgynevezett hígítása, amikor is vételi pozíció esetén alacsonyabb árszinteken még bevásárol a spekuláns, azzal a deklarált céllal, hogy javítsa a bekerülési árat. Ilyenkor nem csinálunk mást, mint a piaccal szembe haladva sokkal nagyobb potenciális veszteségnek tesszük ki magunkat. Mint már írtuk, a veszteséges pozíciókat nem hígítani kell, hanem le kell zárni azokat!

10. Csak a nyereséges ügyletekre nyissunk újabb pozíciókat (piramisépítés)
Amennyiben sikerült meglovagolni a trendet, és felvett pozíciónkon már nyereség alakult ki, akkor gondolkodhatunk újabb pozíciók felvételén. Ilyenkor a követendő szabály az, hogy a meglévő részvénymennyiség felével növeljük befektetés állományunkat. Ha egy befektető 400 Rába részvénnyel rendelkezik, és úgy érzi, megfogta az emelkedő trendet, akkor 200 Rábával bővíti portfolióját, és végül még 100 részvényt vásárol, mint ez a következő ábrán is látható. A fordulós jelre a befektető mind a 700 részvényt értékesítette a piacon.

Klikk a képre!

11. A tőzsde világában nincsen elszalasztott lehetőség, a piac mindig kínál új kereskedési alkalmakat
Ha úgy érezzük lemaradtunk egy kereskedési lehetőségről, ne kergessük a piacot, várjunk türelemmel, a piacon mindig vannak jó beszállási pontok. A már említett részvénypiaci hullámmozgásokból adódóan emelkedő trendben a sorozatos csökkenő hullámok kínálnak jó vételi lehetőséget, még olyan termékek esetében, amelyeket csökkenő trend jellemez, a korrekciós emelkedő hullámokat lehet eladási pozíciók nyitására kihasználni.

12. Legyünk fegyelmezettek, tartsuk be szabályainkat
A gyakorlat azt mutatja, hogy a nagy tőzsdei bukások alapvetően az előző irányelvek be nem tartásából, illetve saját magunk által alkotott kereskedési szabályok felrúgásából fakadnak. A fegyelemnek így különösen nagy a jelentősége a tőzsdei kereskedésben, ami leginkább a veszteséges pozíciók időbeni le nem zárásában nyilvánul meg, de nagy önfegyelemmel kell a nyereséges pozíciók megtartásához is, bár kereskedésünk fő célja a hosszú távú eredményesség és nem az egyes pozíciók eredménymaximalizálása kell hogy legyen.