2008.02.28 14:00
Az amerikai piacra vonatkozó, több évtizedes megfigyelések alapján, az árfolyammozgásoknak csak mintegy 30%-át nevezhetjük trend irányú elmozdulásnak, a maradék 70%-ban javarészt egy szűkebb sávban ingadozik az árfolyam. Az előbbi statisztikai adatokból adódóan a technikai alapon kereskedők számára izgalmas lehetőséget teremtenek a kereskedési sávok (trading range), illetve az árfolyamnak a sávból való kitörése. Amit a kereskedési sávokról tudni kell
Mielőtt belekezdenénk a kereskedési sávval kapcsolatos stratégiák taglalásába, nem árt tisztázni a kereskedési sáv "trading range" fogalmát. Mikor a hullámzó árfolyamgörbén a csúcsok és mélypontok is egy-egy meghatározott árszint körül csoportosulnak - mint ahogy az alábbi az OTP 60 perces grafikonján is látható - akkor beszélünk sávozó árfolyamról. Jellemzően a jelenség egy nagyobb emelkedés vagy esés után jelenik meg a grafikonon, ezért konszolidációs szakasznak is nevezik. A kereskedési sávot mint alakzatot már az 1800-as évek végén azonosították, Charles Dow írásaiban vonal formációnak nevezte.
 Klikk a képre! |
A sávon belüli kereskedés szempontjából a legmeghatározóbb a támaszok és ellenállások, azaz potenciális fordulópontok azonosítása. Min ahogy az előző ábrán, is látszik, a csúcsok és alják egy adott szint körül csoportosulnak, de hiú ábránd azt gondolni, hogy a forduló mindig arra a pontra esik, ahol először megtört az emelkedő illetve a csökkenő hullám. A rövidebb, pár napos időtávban gondolkodó, vagy esetleg day-tradező befektetők számára így alapvető fontoddágú a sávon belüli támaszok és ellenállások azonosítása. Természetesen, egy a sávon belüli ingadozásra járszó spekuláns az ellenállás elérése után a kiszálláasi pontot keresi (hacsak ki nem tőr az árfolyam), és esetleg eladási pozíciót nyit, még a támasz elére esetén vételi pozíció felvételén gondolkodik.
A következőkben bemutatásra kerülő potenciális fordulópont meghatározási technikák napi, vagy napon belüli 60, 15 perces grafikonokon is jól alkalmazhatóak, és természetesen nem csak kereskedési sávban mozgó instrumentumok esetében használhatóak.
Fordulópontok azonosítása
W.D. Gann az 1920-as 30-as évek sztár kereskedője és neves technikai elemzője a következő módszert javasolja a meghatározó támaszok és ellenállások megjelölésére:
Amennyiben egy lokális mélypontot azonosítottunk, akkor a következő két nap kereskedést vizsgáljuk. Ha a következő két gyertya maximuma meghaladja a lokális minimumot képző gyertya tetejét, akkor támasz szintnek nevezhetjük a lokális mélypontot a grafikonon. Az ellenállások azonosítása hasonlóképpen történik, csak ellenkező előjellel. A lokális maximumot követő két gyertyát vizsgáljuk, és azoknak kell alacsonyabb mélypontokat produkálni, hogy ellenállásról beszélhessünk.
Fordulópontok azonosítása
Gann módszere alapján az OTP 60 perces grafikonján zöld nyilakkal jelöltük a meghatározó támasz szinteket, még az ellenállásokat piros nyíl jelöli. Az A, és C pontokkal jelzett mélypontok nem tekinthetőek meghatározó támaszoknak, hiszen nem követte őket két magasabb maximumot produkáló gyertya. Hasonló elven a B, D és E pontokkal jelzett csúcsok nem meghatározó ellenállások, hiszen az őket követő két gyertya nem süllyedt a csúcsokat képző gyertya minimuma alá.
 Klikk a képre! |
Gann módszeréhez hasonlatos szisztémát dolgozott ki Larry Williams , akinek többek között a Stohastic-hoz hasonló Williams indikátort is köszönhetjük. Williams részben fordulópont meghatározási technikájával magyarázta kiugró eredményét, amit egy 1987-es trading versenyen elért, ahol is egy év alatt 10,000 dolláros számláját 1,4 millió dollárra gyarapította. (2 millió dollár környékén is járt, de az 1987-es tőzsdeválság őt sem kímélte)
Williams a támasz-ellenállás azonosításában a meghatározónak vélt szint körüli gyertyákat vizsgálja. Egy lokális mélypontot akkor tekint támasznak, ha a vizsgált gyertyát közvetlenül megelőző és követő 2-2 gyertya alja magasabban van mint a lokális mélypontot jelölő gyertya alja. Hasonlóképpen egy lokális csúcs akkor tekinthető ellenállásnak, ha az ezt körülvevő 2-2 gyertya csúcspontja alacsonyabban helyezkedik el.
Az előző 60 perces OTP grafikont Williams módszerével vizsgálva, szinte mindegyik lokális csúcsból és mélypontbál meghatározó szint lesz, leszámítva a grafikonon az "A"-val jelölt pontot, amely Gann módszere szerint meghatározó ellenállás volt.
 Klikk a képre! |
Az előbbieken túlmenően, nem árt figyelni a grafikon alatti forgalom tüskéit is. Jellemzően ha a lokális mélypont vagy maximum kiugró forgalommal párosul, akkor fontos ellenállást vagy támaszt azonosítottunk a grafikonon.
Kitörés a sávból
Sávból való kitörés
Maghatározó támaszok ellenállások áttörése a technikai elemzés leggyakoribb és legismertebb jelzései közé tarozik. Természetesen az előzőekben taglalt kereskedési sávból történő kitörés is ebbe a kategóriába sorolható. Mint minden gyakori jelzés a technikai elemzésben, a kitörések megbízhatósága is megkérdőjelezhető, mi több az esetek többségében a piac úgy fordul, hogy az árfolyam előtte penetrálja a meghatározó szintet, ami az óvatlan kereskedő számára fals vételi vagy eladási szignált küld. A Richter napi grafikonján például a forduló előtt az árfolyam rendre áttörte a meghatározó szinteket.
 Klikk a képre! |
Írásunk második részében a kitöréseket megerősítő technikákat mutatunk be. Ezeket a módszereket mindenféle alakzatból történő kitörés esetén alkalmazhatjuk, legyen az háromszög, dupla csúcs vagy akár ez eddigiekben taglalt kereskedési sáv.
Figyeljünk a záróárra
A legegyszerűbb technika a záróár szűrőként történő alkalmazása. Nevezetesen csak akkor veszünk fel pozíciót a kitörés irányába, ha a meghatározó szint áttörését a zárórát is megerősítette. Vannak óvatosabb kereskedők, akik két vagy több, a meghatározó szint feletti zárást is kivárnak. Az a befektető, aki az ellenállás fölötti zárás után nyitott vételi pozíciót, az előző Richter grafikonon csak az "A" pontot követően vett fel rossz pozíciót. Aki konzervatívabb befektetési stratégiát követett, és kivárta a két ellenállás feletti záróárat, az teljesen kikerülte a fals kitörés buktatóit, lévén a kitörés második napján az árfolyam visszatért az ellenállás alá, így nem vett fel vételi pozíciót.
Meghatározott pont érték vagy százalékos változás
Több befektető a pozíció felvételét az áttörés pontban meghatározott mértékéhez köti, vagy százalékos mértékben adja meg. Az előző Richter grafikon alapján nem tűnik meggondolatlan lépésnek, ha valaki 1000 Ft-os meghatározó szint túllépéshez köti a pozíció felvételét.
A százalékos meghatározásra vonatkozóan a technikai elemzés nagy öregjei 3%-os mértéket határoztak meg, bár ez napjainkra talán túl konzervatív megközelítésnek tűnhet, hiszen az Internetes kereskedés jóvoltából a befektetők már kisebb árfolyammozgásokat is meglovagolnak. A kitörések kapcsán fontos megjegyezni, hogy amennyiben az megugró forgalommal párosul, úgy biztosabb lábakon áll a piaci hangulatváltozást mutató jelzés, és kisebb a fals kitörések valószínűsége.
Volatilitás
Az előbbiekben tárgyalt kitörés megerősítő módszereknek az volt a közös hibájuk, hogy nem vették figyelembe az adott termék volatilitását, márpedig vannak részvények, amelyek hektikusabb árfolyammozgás jellemez, még más részvények árfolyamgörbéjét kisebb kilengések tarkítják. Előbbi esetében a fals kitörések nagyobb valószínűséggel következnek be. A volatilitás mérésére szolgáló legegyszerűbb indikátorunkat az ATR (Average True Range), hívjuk most segítségül, a fals kitörések kiszűrésében.
Az ATR számítása során először meghatározzuk a True Range mértékét, amely a következő három adat közül a legnagyobb:
Különbség az adott gyertya maximuma és minimuma között
Különbség az elsőző gyertya minimuma és a legutolsó gyertya maximuma között
Különbség az előző gyertya zárára és a és a legutolsó gyertya minimuma között.
(az utóbbi két esetben a különbség abszolút értékével számolunk)
az ATR indikátor az előzőekben részletezett "true range" értékek átlaga, jellemzően 14 napra vonatkozóan, bár ez utóbbi paraméter minden grafikonrajzoló programon állítható.
Ha a következő OTP és MTelekom grafikonokhoz tartozó ATR értékeket összehasonlítjuk, akkor jól látható, hogy százalékos mértékben is nagyobb az ATR értéke a mostanában igen volatilis OTP esetében. (ATR OTP: 300Ft, 4%, ATR MTelekom 20 Ft, 2,2%)
A nagyobb volatilitásból adódóan a fals kitörések valószínűsége az OTP esetében nagyobb, ezért kitörés esetén itt nagyobb "biztonsági tartalékot" célszerű hagyni. A gyakorlatban a módszer úgy működik, hogy az ATR értékét a meghatározó ellenálláshoz adjuk, vagy levonjuk a támaszból, és akkor veszünk fel pozíciót, ha az árfolyam áttörte a meghatározó szint ATR-el növelt értékét.
A következő OTP és MTelekom napi grafikonokon a zöld szint jeleni a beszállási pontot az ATR technikát alkalmazó befektetők számára, amennyiben fölfelé tör ki az árfolyam.
 Klikk a képre! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése