A Bollinger szalag

A Bollinger szalag kifejlesztése John Bollinger nevéhez fűződik. Az 1980-es évek elején debütáló technicista kereskedési eszközt a legkedveltebb indikátoraink között tartjuk számon. A Bollinger szalag lehetővé teszi, hogy az árfolyamok volatilitását összehasonlítsuk az adott termék árával. Az indikátor gyorsan reagál az ármozgásokra és egyből tükrözi az árfolyam fölfelé illetve lefelé történő kilengéseit. A nagy árfolyam emelkedések és csökkenések, azaz a magas volatilitás hatására kitágul a Bollinger szalag.

Mit mutat az indikátor:

Maga az indikátor három szalagból áll, amelyek körülfogják a részvény ármozgásának túlnyomó részét. Az indikátor három eleme a következő:
1. Közép szalag: egyszerű mozgóátlag
2. Felső szalag: mozgóátlag + az adott termék szórásának a kétszerese
3. Alsó szalag: mozgóátlag - az adott termék szórásának a kétszerese

A szórás egy statisztikai kifejezés, amely esetünkben az áringadozás mértékét adja meg. Számításánál az adatok átlagtól való eltérésével számolunk.

Az indikátor a John Bollinger féle definíció szerint megkísérli definiálni a magas ás alacsony árak viszonylagos fogalmát. Értelemszerűen a felső szalag elérésekor relatív magas, még az alsó szalag elérésekor relatív alacsony árról beszélünk. Valamelyik szalag elérése, sőt az árfolyamnak a szalagból való kilépése önmagában nem jelent vételi vagy eladási szignált, trendfordulók előrejelzésére más indikátorok kombinációjával használhatjuk a Bollinger szalagot. A leghatékonyabban momentum indikátorokkal, mint az RSI és a Stohastic vagy a forgalommal is kalkuláló indikátorokkal , mint az Accumulation/Distribution vagy a CMF használhatjuk. (Az előbb említett indikátorok részletes leírása megtalálható a technikai elemzés mellékletben.) Trendkövető és volatilitást mérő indikátorok kombinálása a Bollinger szalaggal kevésbé praktikus, hiszen ezeket maga a Bollinger is tartalmazza. A középső szalag, a mozgóátlag trendkövető, még az alsó és a felső szalag a volatilitást méri.

A következőkben átnézzük, hogy a gyakorlatban milyen felhasználási lehetőségeket kínál a Bollinger szalag:

A Bollinger gyakorlati használata:

Az árfolyam eléri az alsó vagy felső szalagot
Az alsó és felső szalag egy árcsatornát képez, így a Bollinger szalagot egy árcsatorna típusú indikátorként is értelmezhetjük, méghozzá annak egy speciális változata, hiszen maga alakítja ki a csatorna szélességét. Amennyiben az árfolyam elérte s felső szalagot, akkor idővel eléri majd az alsó szalagot is, ezért, mint minden árcsatornában, a csatorna felső és alsó részének elérése fontos jelenség, azonban mint ezt már említettük, ez önmagában nem ad vételi vagy eladási szignált.

A következő példában jól látható, hogy a Bollinger szalag kiegészítve a Stohastic indikátorral már hatékony segítség a kereskedésben, és jól használható trendfordulók előrejelzésére. Az EGIS grafikonján, a Stohastic rendre megerősítette a fordulókat, miután az árfolyam elérte a Bollinger szalagot.

Klikk a képre!

Az BUX index következő grafikonja jól példázza, hogy az árfolyam sokáig a Bollinger szalaghoz tapadhat, és ez esetünkben nem hogy eladási szignált nem adott, de sokkal inkább erős piaci trendet jelzett. A Bollinger szalag momentum inkatorokkal való együttes használatának hatékonyságát mutatja, hogy az RSI vagy a Stohastic jelzéseivel kombinálva, a BUX esetében is időben lehetett azonosítani a trendfordulókat.

Klikk a képre!

Miközben a Bollinger szalagot használjuk, folyamatosan más indikátorra támaszkodunk, a befektetői döntés maghozatalakor. Jogosan merül fel hát a kérdés, hogy miért foglalkozunk a Bollingerrel, és miért nem csak az RSI-t vagy Stohasticot figyeljük? Önmagában a technikai elemzés egyik eszköze se "mindenható", sokkal megbízhatóbb jelzést kapunk, ha több, különböző forrásból származó, egymást megerősítő szignálok alapján hozzuk meg a befektetői döntést. A Stohastic, és főleg az RSI önmagukban gyakran adhatnak téves jelzéseket, a Bollingerrel kiegészítve azonban már lényegesen megbízhatóbb indikációkat kap a kereskedő.

Az árfolyam áttöri az alsó vagy felső szalagot
Az alsó vagy felső szalag áttörése a John Bollinger féle meghatározás alapján, mint már korábban megjegyeztük nem feltétlenül jelent trendfordulót, sőt, sok esetben a résekhez hasonlóan a meglévő trend folytatását jelzi. Mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben a gyertya testének több mint fele a szalagon kívülre kerül, akkor a közép tendencia alapján nagy valószínűséggel az árfolyam visszatér a szalagba, és középre veszi az irányt. Az erre alapuló kereskedési technika különösen a day-tradesek körében közkedvelt, ahol 60, 30 vagy akár 5 perces grafikonon is alkalmazható a módszer. A decemberi határidős BUX index (BUX 712) 60 perces grafikonján jól látszik, hogy milyen shortolási lehetőséget teremtett, amikor 2007.08.27-én, nyitás után a felső szalag fölé került az árfolyam.

Klikk a képre!

A Bollinger gyakorlati használata2:

A Bollinger szalag szűkülése
A Bollinger szűkülése, ami a volatilitás csökkenésének az eredménye, a szalag legmegbízhatóbb jelzései köze tartozik, és várható nagy arányú árfolyam-elmozdulást jelez. Az árfolyam-változás irányára vonatkozóan a Bollinger nem ad jelezéseket, itt ismételten csak más indikátorokra támaszkodhatunk, illetve, ha már megtörtént a kitörés, akkor annak iránya szerinti pozíciót célszerű felvenni. A következő grafikonon, a Synergon részvénye erős emelkedésbe kezdett, mikor a szalag a beszűkülést követően újra tágulni kezdett az indikátor.
A Synergon grafikonja egyben arra is jó példa, hogy a felső szalag penetrációja sokszor eladási szignál helyett erősen trendelő piacot jelez, amit a Stohastic indikátor is megerősített.

Klikk a képre!

Bollinger mint trendkövető
A Bollinger szalagot, fordulók, illetve kitörések jelzése helyett trendkövető indikátorként is használhatjuk. Amennyiben az árfolyam az első szalagtól indulva áthalad a középső szalagon, akkor nagy valószínűséggel folytatja útját a felső szalagig, tehát az emelkedő trend folytatódására számíthatunk. Ugyan ez természetesen fordítva is működik, mikor is a csökkenő trendet megerősítéséről ad jelzést a Bollinger. A Richter grafikonján az emelkedő és a csökkenő trend is többször meglovagolható volt a Bollinger szalag alapján.

Klikk a képre!

Dupla alj vétel, és dupla csúcs eladás
A következőkben a Bolliger szalaghoz kapcsolódó dupla alj formációt mutatjuk be, a dupla csúcs eladási szignálja teljesen hasonló módon működik, csak fordított előjellel. A Dupla alj akkor ad vételi szignált ha az árfolyam áttöri az alsó Bollinger szalagot, majd emelkedést követően újra visszaesik, de másodjára a szalagon belül marad. A második "alj" lehet magasabban vagy alacsonyabban mint az előző, a lényeg, hogy a szalagon belül maradjon. A vételi szignál akkor kap megerősítést, ha az emelkedő árfolyam eléri a középvonalat. Az MTelekom grafikonján a zöld téglalapban látható a Bollinger szalag dupla alja formációja. A formáció megjelenését jelentős árfolyam emelkedés követte, mint ahogy az jól látható az árfolyamgörbén.

Klikk a képre!

A Bollinge szalag paraméterei
A Bollinger szalagot leggyakrabban a (20,2)-es beállítással használjuk, mikor is a középvonal egy 20 napos mozgóátlag és az alsó illetve felső szalagot a szórás kétszeresének az átlaghoz történő hozzáadásával vagy abból történő levonásával kapjuk. Minél nagyobb mozgóátlaggal számolunk, annál inkább nő a valószínűsége, hogy gyakran eléri az árfolyam az alsó vagy felső szalagot, még ha kétszeres helyett háromszoros szórással számolunk, akkor az alsó és felső szalag távolabb kerül a középvonaltól, tehát ritkábban fogja érinteni az érfolyam. Az előbb említett 20,2-es beállításon kívül népszerű még a 13,2-es kombináció, amelyet főleg day-tradesek használnak erősen volatilis termékek esetében.