Usd/CHF-- D1 -- füles csésze alakzat -- nyakvonal 0,9190 -- kitörés után visszateszt 2. nap -- megvárni a napi gyertya zárást, ha a 0,9190 fölött zár holnap nyitásnál belépni -- célár: füles csésze aljának rámérése a nyakvonalra: 0,9190 - 0,8930 = 0,0260 pip -- 0,9190 + 0,0260 = 0,9450 -- stop meghatározása:1.stop 0,9139 alatt 2 pip = 0,9128 = ez 60-80 pipet jelent belépéstől függően 2. stop 0,9070 alatt 2 pip = 0,9068 ez 120 - 140 pipet jelent -- mennyiség 5.000 usd tőkével 2% RM-vel-- 0,1 lot (10.000) --- (0,02*5.000)/80 pip(stop) = 1,25 (1 kötés mennyiség lefelé kerekítve, ami 10.000-et jelent költség: spread 2; jutalék 0,4 usd; swap (-0,48) 8 napra (hétvége 1 *; hétköznap 3*) kb.: 10 usd --költségek össz: kb. 13 - 14 usd -- TP: 0,9450 (0,9200 vételnél 250 pip) -- risk/reward ratio: kb. 3:1
http://fxpro.ctrader.com/c/RGy5n
2012. március 15., csütörtök
USDCHF - saját elemzés
FxPro USDCHF D1 JGy5n | cTrader
- UBS AG (based in Bloomberg)
Provided that the currency couple breaches a resistance at 0.9317, a way towards 0.9595 will be opened. Even though 0.9342 may somewhat slow down the movement, there are no more considerable obstacles.
FxPro USDCHF D1 0Gy5n | cTrader
2008. április 18., péntek
Money Management Can Boost Gamblers' Profit
Commentary by Joe Saumarez-Smith
April 18 (Bloomberg) -- One of the most important elements of successful gambling is managing your money effectively. I know a lot of excellent handicappers who are regularly close to broke because they don't know how to handle their cash sensibly.
Good money management has many parallels with trading in financial markets. The first rule is to separate your gambling cash from what you use for everyday living. You're not likely to make good decisions if you have to choose between paying rent and having $500 on a horse (or in shares of a subprime mortgage lender).
I suggest keeping a separate bank account for gambling and only dip into it at preset levels of profitability. Otherwise you could find yourself buying a new car with your winnings, only to have to sell it at a loss three weeks later to cover your wagering debts.
The second rule is to not risk too much of your bankroll on any one event. This is the mistake that most bettors make early in their career, particularly if they have a relatively small bankroll.
Let's say you are at college and you learn that your basketball team's players are in the hospital with food poisoning, six hours before tip off. The bookies haven't shifted their line on the game, suggesting they don't have access to the information you do. What percentage of your $1,000 bankroll should you risk? When I ask this question of novice bettors, the answer is usually somewhere between 40 percent and 100 percent.
While I agree that this is an exceptional circumstance, conventional bankroll management theories suggest you shouldn't risk more than 5 percent of your total bankroll.
Spreading Risk
The theory is similar to portfolio theory used in fund management, in that you should spread your risk across multiple investments to avoid being wiped out by a disaster in any one of them.
In this college hoops game, you do have information that gives you an edge over the bookies, but there are risks: the rival team could see it as more of a practice game and underperform, or your team's secondary players might take it as their big chance to shine.
There are different schools of thought about what percentage of your funds you should risk.
One of the most popular is having a level stake on every bet. So, if your bankroll is $10,000, you should always bet 1 percent of it, or $100 per event. You then adjust this up and down every $1,000, so if you get your bankroll up to $11,000 then you bet $110 per event and if it falls to $9,000 you bet $90 per event.
This is perhaps the most conservative bankroll management method and the reduction of your stake as you lose money means it takes longer to wipe out your cash, however unlucky you are.
Point Scale
I personally like something a little more aggressive, so I try to stick to a rule where I assess the strength of my bets on a scale of one to five. With a bankroll of $10,000 a one point bet would be 1 percent of the bankroll, or $100, and a five point bet would be 5 percent of the bankroll, or $500. I would rarely have a five-point bet and would expect to have a two-point bet perhaps twice a week.
Novice bettors tend to bet too often and have perhaps 20 bets a weekend. That means they would be risking a large percentage of their bankroll each week, probably too aggressive a model.
When I am having a bad streak I reduce my stakes still further. It is hard mentally to deal with a slump and human instinct is to bet bigger to recover the losses. Chasing your losses, whether in sports betting or in financial markets, can have disastrous consequences and a far wiser strategy is to take a break or restrict the amounts you are risking until you are back in your groove.
Mathematical Model
Another way to allocate your bets, used by mathematically inclined bettors, is the Kelly criterion. A complex formula specifies what percentage of your bankroll you should risk for any given event to maximize growth in the long run.
For details, I recommend William Poundstone's book, ``Fortune's Formula: The Untold Story of the Scientific Betting System That Beat the Casinos and Wall Street.'' Or you can search the Internet for the original paper by Bell Laboratories physicist John Larry Kelly Jr. It has transformed some gamblers' lives.
If you gamble with any degree of seriousness and don't think about bankroll management then you are likely to be poorer for it. It won't make you a winning player but the discipline it instils increases your chances markedly.
(Joe Saumarez-Smith is chief executive officer of Sports Gaming, a U.K. management consulting firm to the gaming industry. He also owns European online bingo companies and odds comparison Web sites. The opinions expressed are his own.)
To contact the writer of this column: Joe Saumarez-Smith at jssmith15@bloomberg.net
2008. április 16., szerda
Gap stratégia
A daytraderek fontos szerepet töltenek be a piaci likviditás biztosításában: ők azok, akik napon belül kereskednek, azaz nem hagynak pozíciót másnapra. Ez a sajátosság egyfelől előnyös, mert nincsenek kitéve a piaczárás utáni hírek "árromboló" hatásának, viszont hátrányos, mivel a hagyományos trendkövetést, (vagy a trend elleni játékot) mint stratégiát nem lehet alkalmazni.
Speciálisan a napon belüli játékosok kedvence a "gap" stratégia, amely hosszú távon elég jó eredményeket produkál. Nyitó gap-ről akkor beszélünk, ha a nyitóár előző napi maximumárnál magasabb, illetve ha az előző napi minimumárhoz képest alacsonyabb:
A történelmi adatsor vizsgálata alapján kimutatható, hogy ha a nyitó gap után az ár mozgása fordulatot vesz, és áttöri az előző napi minimumot/maximumot, akkor a a kialakult trend nem törik meg:
A minta gyakori ismétlődése tipikus érzelmi reakciókkal magyarázható. Az előző napi záróárhoz képesti alacsonyabb nyitás pánikszerű eladási hullámot vált ki. Amikor azonban az eladók elfogynak, a vevők kerülnek túlsúlyba, és a kialakuló trendhez egyre többen kapcsolódnak.. A nap elején eladók folyamatosan tudatára ébrednek, hogy tévedtek, és a (vissza)vásárlásaikkal még tovább gerjesztik az emelkedést.
Hasonló okok játszanak szerepet a magasabb nyitó gap esetén. Az örömittas vevők, illetve a pánikszerűen záró short játékosok ideiglenesen feljebb tornásszák az árat, azonban a vételi erő hanyatlásával az eladók kerülnek a túlsúlyba és trendfordulást eredményeznek. Az egyre csökkenő árakat végül a vételi pozíciót zárók erősítik meg véglegesen.
A stratégia fontos része a megfelelő védelem a nagy veszteségek elkerülése érdekében. Az intelligens spekuláns valószínűségekben, és nem "biztos tétek"-ben gondolkozik, ezért létfontosságú a stop-lossok kijelölése. A stop-loss helye az a pont, ahol az ármozgás már nem valószínűsíti a minta kialakulását. A jelen stratégia esetén ez a hely az előző napi minimum/maximum szint:
A stratégiát kockázatmentesen kipróbálhatod a tőzsdejátékunkon.
Moving avarage
A technikai elemzés eszköztára igen széles, az egyik legnagyobb csoportját azonban a statisztikai módszereken alapuló vizsgálatok képezik. A statisztikai módszerek egyik legegyszerűbb fajtái a mozgóátlagok, melyek segítségével meghatározható az adott papír árfolyamának, vagy index értékének a trendje, s megállapíthatóak a vételi és eladási jelzések is. Alábbi írásunkban a mozgóátlag lényegét foglaljuk össze, s ismertetjük a módszer előnyeit, hátrányait, valamint felhasználási lehetőségeit.
Egyszerűsége és kevés kiinduló feltételezése miatt a mozgóátlagolású trendszámítást gyakran használják a fő tendencia felismeréséhez, valamint a vételi és eladási jelzések felismeréséhez.
A statisztikai értelmezés szerint a mozgóátlagolású trendszámítás lényege, hogy az idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk hozzá trendértéket, hogy átlagoljuk az idősor t-edik elemének bizonyos környezetében lévő elemeket. Ahogyan tehát a megválasztott periódus halad előre, a legrégebbi adatok mindig kiesnek a mozgóátlagból, és helyükre a legfrissebb adat kerül.
Ha tehát a trend számításánál a t-edik elem előtt és után álló elemet vonjuk be a trendbe, azaz a környezetet 1-nek választjuk, akkor a mozgóátlag számítása a következő módon történik:
ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk.
Ebből pedig már egyértelműen következik, hogy a mozgó átlagoknak van egy igen lényeges tulajdonsága, mégpedig az, hogy nem lehet minden egyes elemhez mozgóátlagot számítani, így a megfigyelt idősor eleje és vége elvész.
Ez a formula a legegyszerűbb mozgóátlagolású trendet határozza meg, mely a lehető legegyszerűbben simítja ki az idősort, a t mozgatásával pedig biztosítjuk azt, hogy az alaptendencia megmaradjon. Minél jobban növeljük az átlag számításánál a tagok nagyságát, annál rövidebb lesz a kapott trend, és így természetesen a tendencia felismerése is nehezebb lesz.
A tőzsdei gyakorlatban azonban a mozgóátlagokat nem úgy számítják, hogy a kiválasztott adat környezetében végzik az átlagolást, hanem a kiválasztott adat előtti adatokra, így nem veszik el annyi darab mozgóátlagunk, mint a választott periódus fele. Az átlag számítása tehát nem centrikus, hanem visszatekintő.
A mozgóátlag tehát ebben az esetben is folyamatosan változik az árak változásának hatására, de mindig először az adott részvény, vagy index értéke változik, s csak ezt követően módosul a mozgóátlag értéke, így a mozgóátlag mindig utólag "mond valamit".
A mozgóátlagok fajtái
A mozgóátlagnak a 3 legismertebb fajtája a következő: egyszerű (vagy aritmetikai), exponenciális, és súlyozott. A mozgóátlagok természetesen nem csak a záróárakra számíthatóak, hanem a nyitó, maximum és minimum árakra is, de használatosak a mozgóátlagok mozgóátlagainak a számításai is.
A fenti módszerek közötti különbség a súlyozásban van, az egyszerű mozgóátlag minden egyes elemet egyforma súllyal vesz figyelembe, az exponenciális és a súlyozott pedig a frissebb adatokat nagyobb súllyal értékeli.
Egyszerű mozgóátlag (Moving Average-Simple Formula)
Az adatsor egyszerű számtani átlaga, ahol azonban -amint azt már fentebb említettünk-, nem szabad elfelejteni, hogy az egyszerű mozgóátlag késve követi a folyamatokat, így a trend megváltozását is késve jelzi. Mivel miden adatot egyforma súllyal vesz figyelembe, nem számol azzal a ténnyel, hogy a frissebb adatok jelentősége nagyobb.
A napok megválasztását illetően annyit érdemes még megjegyezni, hogy kevesebb nap megválasztása esetén a mozgóátlag gyorsabban és érzékenyebben reagál a változásokra.
Exponenciális mozgóátlag (Moving Average-Exponential Formula)
Ebben az esetben a frissebb adatot nagyobb súllyal kívánjuk figyelembe venni, ezért a számítása a következő módszerrel történik:
(Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%))
Súlyozott mozgóátlag (Moving Average-Weighted)
Ebben az esetben a legutolsó adatokat nagyobb hangsúllyal szeretnénk figyelembe venni, míg a régebbieket kisebb súllyal, így az egyes adatokat súlyokat szorozzuk meg, a kapott értékeket összeadjuk, majd a súlyok összegével elosztjuk.
A kapott mozgóátlagok érzékenyebbek az újabb adatokra, mint az egyszerű mozgóátlag estében, így gyorsabban mutatja a trendfordulókat.
A befektetőket legjobban érdeklő kérdés természetesen, hogy mikor mutat vételi, és mikor eladási jelzést a mozgóátlag.
Árfolyam - mozgóátlag keresztezése
A vételi jelzést akkor kapjuk meg, amikor a részvény árfolyama a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig pont az ellenkező esetben, vagyis amikor az árfolyam fentről metszi a mozgóátlagot. A mozgóátlag-árfolyamgörbe keresztezést illetően a leggyakrabban a 20, 50 és 200 periódusra vonatkozó egyszerű mozgóátlagot figyelik a befektetők. Minél hosszabb periódusú mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés.
Napi grafikon esetén a 200 napos mozgóátlag áttörését minden befektető árgus szemekkel figyeli, hiszen ez utóbbi esetben, azonkívül, hogy kereskedési szignálokat kap a befektető, a fennálló trenddel kapcsolatosan is fontos megerősítést kapunk. A wall-street-i mondás szerint a medvék a 200 napos mozgóátlag alatt laknak, még a bikák felette. A Nasdaq index következő grafikonja jól mutatja a 200 napos egyszerű mozgóátlag áttörésének fontosságát.
 Klikk a képre! |
Két mozgóátlag használata
Az előbbi használatnál gyorsabb jelzéseket kap a befektető, ha két mozgóátlagot kombinál, az egyiket rövidebb, a másikat pedig hosszabb időszakra számítva. Amennyiben a kisebb periódusú mozgóátlag lentről metszi a másikat, és az árfolyam e fölött a pont fölött helyezkedik el, akkor érdemes vásárolni, ellenkező esetben (rövidebb periódusú fentről metszi a másikat, és az árfolyam ez alatt van) pedig eladni. Erősebbek a jelzések abban az esetben, ha a metszéspont után mindkét mozgóátlag ugyanabban az irányban halad.
Az OTP grafikonján a 30 és 50 napos mozgóátlagok keresztezése megbízható jelzéseket adott az elmúlt egy évben. Egyben a grafikon jól mutatja a mozgóátlagokon alapuló stratégiák legnagyobb buktatóit is, miszerint ha oldalazik az árfolyam, a mozgóátlagok keresztezése folyamosan fals jelsédeket ad. A sávos kereskedés az OTP grafikonján 2007 szeptembere és novembere között az egy téves vételi jelzést eredményezett esetünkben.
 Klikk a képre! |
A mozgóátlag keresztezéseken alapuló kereskedési stratégia rövid távon, napon belüli grafikonok esetében is gyümölcsöző lehet, mint az a BUX 60 perces grafikonján is látható, ahol egy 10 és 13 periódusos egyszerű mozgóátlagokat használtunk.
 Klikk a képre! |
Periódus megválasztása
A periódus számának megválasztása sem egyszerű kérdés, hiszen az attól függ, hogy mekkora trendet szeretnénk meglovagolni. Értelemszerűen a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb számot kell választanunk, és fordítva. Túl hosszú periódust használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig minden kis apró változásra nagyon érzékenyen reagál, így a módszer elveszti lényegét, a trendek meghatározását.
A szakemberek többsége a következő intervallumokat adják a helyes érték megválasztásához:
rövid táv: 5-15 periódus
középtáv: 20-60 periódus
hosszútáv: 100-200 periódus
Érdemes-e használni?
Hiányosságai (trendfordulók késői jelzése, veszteségek okozása) miatt, általában nem kizárólagos elemzési eszközként használatosak a mozgóátlagok, hanem elsősorban más elemzési technikákkal egyidejűleg, más módszerek által adott jelzések igazolására, megerősítésére szolgálhatnak.