A technikai elemzés eszköztára igen széles, az egyik legnagyobb csoportját azonban a statisztikai módszereken alapuló vizsgálatok képezik. A statisztikai módszerek egyik legegyszerűbb fajtái a mozgóátlagok, melyek segítségével meghatározható az adott papír árfolyamának, vagy index értékének a trendje, s megállapíthatóak a vételi és eladási jelzések is. Alábbi írásunkban a mozgóátlag lényegét foglaljuk össze, s ismertetjük a módszer előnyeit, hátrányait, valamint felhasználási lehetőségeit.
Egyszerűsége és kevés kiinduló feltételezése miatt a mozgóátlagolású trendszámítást gyakran használják a fő tendencia felismeréséhez, valamint a vételi és eladási jelzések felismeréséhez.
De mit is jelent a mozgóátlagolás?
A statisztikai értelmezés szerint a mozgóátlagolású trendszámítás lényege, hogy az idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk hozzá trendértéket, hogy átlagoljuk az idősor t-edik elemének bizonyos környezetében lévő elemeket. Ahogyan tehát a megválasztott periódus halad előre, a legrégebbi adatok mindig kiesnek a mozgóátlagból, és helyükre a legfrissebb adat kerül.
Ha tehát a trend számításánál a t-edik elem előtt és után álló elemet vonjuk be a trendbe, azaz a környezetet 1-nek választjuk, akkor a mozgóátlag számítása a következő módon történik:
ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk.
Ebből pedig már egyértelműen következik, hogy a mozgó átlagoknak van egy igen lényeges tulajdonsága, mégpedig az, hogy nem lehet minden egyes elemhez mozgóátlagot számítani, így a megfigyelt idősor eleje és vége elvész.
Ez a formula a legegyszerűbb mozgóátlagolású trendet határozza meg, mely a lehető legegyszerűbben simítja ki az idősort, a t mozgatásával pedig biztosítjuk azt, hogy az alaptendencia megmaradjon. Minél jobban növeljük az átlag számításánál a tagok nagyságát, annál rövidebb lesz a kapott trend, és így természetesen a tendencia felismerése is nehezebb lesz.
A tőzsdei gyakorlatban azonban a mozgóátlagokat nem úgy számítják, hogy a kiválasztott adat környezetében végzik az átlagolást, hanem a kiválasztott adat előtti adatokra, így nem veszik el annyi darab mozgóátlagunk, mint a választott periódus fele. Az átlag számítása tehát nem centrikus, hanem visszatekintő.
A mozgóátlag tehát ebben az esetben is folyamatosan változik az árak változásának hatására, de mindig először az adott részvény, vagy index értéke változik, s csak ezt követően módosul a mozgóátlag értéke, így a mozgóátlag mindig utólag "mond valamit".
A mozgóátlagok fajtái
A mozgóátlagok fajtái
A mozgóátlagnak a 3 legismertebb fajtája a következő: egyszerű (vagy aritmetikai), exponenciális, és súlyozott. A mozgóátlagok természetesen nem csak a záróárakra számíthatóak, hanem a nyitó, maximum és minimum árakra is, de használatosak a mozgóátlagok mozgóátlagainak a számításai is.
A fenti módszerek közötti különbség a súlyozásban van, az egyszerű mozgóátlag minden egyes elemet egyforma súllyal vesz figyelembe, az exponenciális és a súlyozott pedig a frissebb adatokat nagyobb súllyal értékeli.
Egyszerű mozgóátlag (Moving Average-Simple Formula)
Az adatsor egyszerű számtani átlaga, ahol azonban -amint azt már fentebb említettünk-, nem szabad elfelejteni, hogy az egyszerű mozgóátlag késve követi a folyamatokat, így a trend megváltozását is késve jelzi. Mivel miden adatot egyforma súllyal vesz figyelembe, nem számol azzal a ténnyel, hogy a frissebb adatok jelentősége nagyobb.
A napok megválasztását illetően annyit érdemes még megjegyezni, hogy kevesebb nap megválasztása esetén a mozgóátlag gyorsabban és érzékenyebben reagál a változásokra.
Exponenciális mozgóátlag (Moving Average-Exponential Formula)
Ebben az esetben a frissebb adatot nagyobb súllyal kívánjuk figyelembe venni, ezért a számítása a következő módszerrel történik:
(Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%))
Súlyozott mozgóátlag (Moving Average-Weighted)
Ebben az esetben a legutolsó adatokat nagyobb hangsúllyal szeretnénk figyelembe venni, míg a régebbieket kisebb súllyal, így az egyes adatokat súlyokat szorozzuk meg, a kapott értékeket összeadjuk, majd a súlyok összegével elosztjuk.
A kapott mozgóátlagok érzékenyebbek az újabb adatokra, mint az egyszerű mozgóátlag estében, így gyorsabban mutatja a trendfordulókat.
Vételi és eladási jelzések
A befektetőket legjobban érdeklő kérdés természetesen, hogy mikor mutat vételi, és mikor eladási jelzést a mozgóátlag.
Árfolyam - mozgóátlag keresztezése
A vételi jelzést akkor kapjuk meg, amikor a részvény árfolyama a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig pont az ellenkező esetben, vagyis amikor az árfolyam fentről metszi a mozgóátlagot. A mozgóátlag-árfolyamgörbe keresztezést illetően a leggyakrabban a 20, 50 és 200 periódusra vonatkozó egyszerű mozgóátlagot figyelik a befektetők. Minél hosszabb periódusú mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés.
Napi grafikon esetén a 200 napos mozgóátlag áttörését minden befektető árgus szemekkel figyeli, hiszen ez utóbbi esetben, azonkívül, hogy kereskedési szignálokat kap a befektető, a fennálló trenddel kapcsolatosan is fontos megerősítést kapunk. A wall-street-i mondás szerint a medvék a 200 napos mozgóátlag alatt laknak, még a bikák felette. A Nasdaq index következő grafikonja jól mutatja a 200 napos egyszerű mozgóátlag áttörésének fontosságát.
 Klikk a képre! |
Két mozgóátlag használata
Az előbbi használatnál gyorsabb jelzéseket kap a befektető, ha két mozgóátlagot kombinál, az egyiket rövidebb, a másikat pedig hosszabb időszakra számítva. Amennyiben a kisebb periódusú mozgóátlag lentről metszi a másikat, és az árfolyam e fölött a pont fölött helyezkedik el, akkor érdemes vásárolni, ellenkező esetben (rövidebb periódusú fentről metszi a másikat, és az árfolyam ez alatt van) pedig eladni. Erősebbek a jelzések abban az esetben, ha a metszéspont után mindkét mozgóátlag ugyanabban az irányban halad.
Az OTP grafikonján a 30 és 50 napos mozgóátlagok keresztezése megbízható jelzéseket adott az elmúlt egy évben. Egyben a grafikon jól mutatja a mozgóátlagokon alapuló stratégiák legnagyobb buktatóit is, miszerint ha oldalazik az árfolyam, a mozgóátlagok keresztezése folyamosan fals jelsédeket ad. A sávos kereskedés az OTP grafikonján 2007 szeptembere és novembere között az egy téves vételi jelzést eredményezett esetünkben.
 Klikk a képre! |
A mozgóátlag keresztezéseken alapuló kereskedési stratégia rövid távon, napon belüli grafikonok esetében is gyümölcsöző lehet, mint az a BUX 60 perces grafikonján is látható, ahol egy 10 és 13 periódusos egyszerű mozgóátlagokat használtunk.
 Klikk a képre! |
Periódus megválasztása
A periódus számának megválasztása sem egyszerű kérdés, hiszen az attól függ, hogy mekkora trendet szeretnénk meglovagolni. Értelemszerűen a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb számot kell választanunk, és fordítva. Túl hosszú periódust használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig minden kis apró változásra nagyon érzékenyen reagál, így a módszer elveszti lényegét, a trendek meghatározását.
A szakemberek többsége a következő intervallumokat adják a helyes érték megválasztásához:
rövid táv: 5-15 periódus
középtáv: 20-60 periódus
hosszútáv: 100-200 periódus
Érdemes-e használni?
Hiányosságai (trendfordulók késői jelzése, veszteségek okozása) miatt, általában nem kizárólagos elemzési eszközként használatosak a mozgóátlagok, hanem elsősorban más elemzési technikákkal egyidejűleg, más módszerek által adott jelzések igazolására, megerősítésére szolgálhatnak.
